Hír: A világító bogarak titka
(Kategória: Termeszetvédelem)
Küldte: Erno
vasárnap 10 április 2022 - 03:32:58
szerző:Baba
Vannak különleges bogarak, amelyek testét fémes fénnyel világító kitin páncél takar. Az emberi szem számára a páncélról visszaverődő fény érdekes alakzatokat, és fényeket jelenít meg. Ez a kitin különleges szerkezetének köszönhető.
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékén egyes fémfényű bogarak kitinpáncéljának fényvisszaverését vizsgálják a kutatók. Az érdekes csillogás egyáltalán nem festékanyagnak köszönhető. A kitinpáncél szerkezete és a fény kölcsönhatásából adódik az ember számára oly elképesztő és megnyerő jelenség. Ma már tudjuk azonban, hogy a megfelelő módszerrel az emberi szem számára is láthatóvá tehető a bogarak csillogáson túli különleges mintázata. Az eszköz viszonylag egyszerű, a fizikaszertárókból jól ismert polárszűrő, amely a poláris fény különböző síkban (vagy rendszer szerint) rezgő részeit kiszűri. Itt olyan cirkuláris polárszűrőket használnak, amelyek vagy a jobbra, vagy csak a balra cirkulárisan poláris fényt engedik át. Ezek alapján egy ránézésre hasonló hazai faj, a pompás rózsabogár és egy trópusi rózsabogár faj különbsége azonnal látható, míg a trópusi faj a jobbos és a balos cirkuláris polárszűrőn keresztül is zöldnek látszik, a hazai pompás rózsabogár csak a balos szűrőn keresztül tűnik zöldnek, a jobbos szűrővel teljesen elfeketedik.
E különös jelenség hátterében a kitinpáncélok mikroszerkezetének különbözősége áll. Mivel a kitinpáncél szerkezete az állat pusztulása után sem változik, a jelenség nem csak élő állatokon vizsgálható. Az utóbbi években magyar fizikusok vizsgálták a szkarabeuszok kitinpáncéljának fényvisszaverő képességét. Ehhez különböző fénnyel világították meg az állatokat. Hegedüs Ramón, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének biofizikusa egy számítógépes program alapján a bogarak különleges, egyedi mintázatát is láthatóvá tette (ezért a kutatásáért részesült ifjúsági Bólyai-díjban).
A tudományos érdekesség mellett a felfedezéseknek már gyakorlati felhasználása is van. Japán kutatók nanotechnológiai módszerekkel létrehozták azt a struktúrát, amely a szkarabeusz bogarak kitinpáncéljában megfigyelhető, így a bogarak természetes fémfényét utánzó bevonatokat tudnak létrehozni. A felfedezést jól hasznosíthatja például az autóipar, - a gyakorlati megvalósításra azonban még várni kell. Az új autófény kidolgozása azonban mintegy "melléktermék". A kutatók a jövőben azt igyekeznek kideríteni, hogy mi a funkciója ennek a különleges fényvisszaverő képességnek. Mert az biztos, hogy ezeknek a szép bogaraknak az élete még számos titkot rejteget.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Egy titokzatos fénylény
A szentjánosbogár
Talán sokak emlékeiben benne él az a kis zöld világító valami, amit egyszer csak felfedezni véltek az éjszaka sötétjében a könnyű nyári estéken folytatott séták alkalmával. De mit is látunk ilyenkor? Egy bogarat. De milyen bogár is az, ami világít?
Ez a bogár nappal egy teljesen közönséges bogár látszatát kelti csupán, de amint beköszönt az éjszaka, na akkor változik csak át igazi jelenséggé!
A szentjánosbogárból számos faj létezik, a legtöbb fénylő rovartól az különbözteti meg, hogy ő szárnyas.
Miért világítanak?
Két okot tudunk felsorolni erre magyarázatként.
Az első a figyelem felhívása egymásra párzáskor, a második ok pedig, a zsákmány elejtésére szolgál. Ami a szaporodást illeti a szentjánosbogárnál nincs „átjárás” a fajok között, vagyis minden bogár csakis a saját faján belül tud szaporodni, és így még a fényjelzésük is fajonként eltérő.
De itt jön egy kis rafináltság a képbe, ugyanis egyes fajok nőstényei képesek utánozni egy másik faj villanásait, odavonzva ezzel a hímet, majd gonosznak tűnő módon dolguk végeztével egyszerűen felfalják azt.
Hogyan világít?
Erre a célra szolgáló külön szervvel rendelkeznek, amely a hasuk alatt található. A világító sárgászöld fény kémiai úton jön létre. Oxigén, víz, luciferinre, és egy luciferáz nevű enzim segítségével oldják meg a világítást, és ha már nincs szükségük rá, az oxigénfelvétel megszakításával egyszerűen „kikapcsolják” azt.
A szentjánosbogarak fénye általában szakadozó és fajtánként változó mintázatban villog.
Egy amerikai csapat kimutatta, hogy a szentjánosbogarak fényének ki és bekapcsoló szerepét egy egyszerű salétromsav-oxid (NO) molekula játssza.
Ez egy újabb példa arra, hogy az NO milyen fontos szerepet játszik a biokémiában.
Az embernél ez a molekula létfontosságú a vércsatornák kitágításában. Része van a férfiak erekciójának segítésében is, melyet a modern impotencia elleni gyógyszerekben is felhasználnak, mint például a Viagra.
A kísérletek során valahányszor salétromsav-oxidot adagoltak egy-egy bogárnak azok majdnem folyamatosan világítottak és azonnal elhalványultak amint megvonták tőlük a szert.
Részletes tanulmányok bemutatják, hogyan is termeli a szentjánosbogár a saját salétromsav-oxidját a lámpásaik végén lévő levegőcső végénél sorakozó sejtekben. A molekula oxigén fogyasztó összetevőket hoz létre a lámpás fényképző sejtjei szélén, ez lehetővé teszi az oxigénnek, hogy a sejtek belsejébe jusson és reakcióba lépjen az ott található kémiai anyagokkal, melyekkel fényt képez. Amikor a molekula kikapcsol az oxigén “kapuk” újra működésbe lépnek és a fény kialszik. Az egész folyamat csupán ezredmásodperceket vesz igénybe.
“A szentjánosbogár rendkívül ritka tehetséggel rendelkezik pontosan időzített és gyors fénysorozatok előállításában.” – mondta Sara Lewis, az egyik kutatótárs. Ez az adottság lehetővé tette a szentjánosbogaraknak egy fénykommunikáción alapuló, választékos udvarlási rendszer kialakítását.
A rovarok két éven keresztül élnek lárvaként a földben és felnőttként csupán két hetet, azaz 14 éjszakát töltenek a felszín felett repülve, villódzva. Ennyi az életük és ennyi idejük van a párzásra. Számukra ez egy nagyon rövid és nagyon heves időszak.
Sajnos ma már kihalófélben vannak
Sok kártékony rovart elfogyasztanak így igen hasznosak. Napjainkban viszont mivel a levegő és a víz szennyezettsége fokozatosan nő, ezért egyre kevesebb példány képes a fennmaradásra és már alig láthatóak ezek a különleges repkedő fénybogarak.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Ezen hír származási helye:
( http://fidelius.sm13.net/news.php?extend.272 )
(Kategória: Termeszetvédelem)
Küldte: Erno
vasárnap 10 április 2022 - 03:32:58
szerző:Baba
Vannak különleges bogarak, amelyek testét fémes fénnyel világító kitin páncél takar. Az emberi szem számára a páncélról visszaverődő fény érdekes alakzatokat, és fényeket jelenít meg. Ez a kitin különleges szerkezetének köszönhető.
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékén egyes fémfényű bogarak kitinpáncéljának fényvisszaverését vizsgálják a kutatók. Az érdekes csillogás egyáltalán nem festékanyagnak köszönhető. A kitinpáncél szerkezete és a fény kölcsönhatásából adódik az ember számára oly elképesztő és megnyerő jelenség. Ma már tudjuk azonban, hogy a megfelelő módszerrel az emberi szem számára is láthatóvá tehető a bogarak csillogáson túli különleges mintázata. Az eszköz viszonylag egyszerű, a fizikaszertárókból jól ismert polárszűrő, amely a poláris fény különböző síkban (vagy rendszer szerint) rezgő részeit kiszűri. Itt olyan cirkuláris polárszűrőket használnak, amelyek vagy a jobbra, vagy csak a balra cirkulárisan poláris fényt engedik át. Ezek alapján egy ránézésre hasonló hazai faj, a pompás rózsabogár és egy trópusi rózsabogár faj különbsége azonnal látható, míg a trópusi faj a jobbos és a balos cirkuláris polárszűrőn keresztül is zöldnek látszik, a hazai pompás rózsabogár csak a balos szűrőn keresztül tűnik zöldnek, a jobbos szűrővel teljesen elfeketedik.
E különös jelenség hátterében a kitinpáncélok mikroszerkezetének különbözősége áll. Mivel a kitinpáncél szerkezete az állat pusztulása után sem változik, a jelenség nem csak élő állatokon vizsgálható. Az utóbbi években magyar fizikusok vizsgálták a szkarabeuszok kitinpáncéljának fényvisszaverő képességét. Ehhez különböző fénnyel világították meg az állatokat. Hegedüs Ramón, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének biofizikusa egy számítógépes program alapján a bogarak különleges, egyedi mintázatát is láthatóvá tette (ezért a kutatásáért részesült ifjúsági Bólyai-díjban). A tudományos érdekesség mellett a felfedezéseknek már gyakorlati felhasználása is van. Japán kutatók nanotechnológiai módszerekkel létrehozták azt a struktúrát, amely a szkarabeusz bogarak kitinpáncéljában megfigyelhető, így a bogarak természetes fémfényét utánzó bevonatokat tudnak létrehozni. A felfedezést jól hasznosíthatja például az autóipar, - a gyakorlati megvalósításra azonban még várni kell. Az új autófény kidolgozása azonban mintegy "melléktermék". A kutatók a jövőben azt igyekeznek kideríteni, hogy mi a funkciója ennek a különleges fényvisszaverő képességnek. Mert az biztos, hogy ezeknek a szép bogaraknak az élete még számos titkot rejteget.
(Forrás:zsiráf portál)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Egy titokzatos fénylény
A szentjánosbogár
Talán sokak emlékeiben benne él az a kis zöld világító valami, amit egyszer csak felfedezni véltek az éjszaka sötétjében a könnyű nyári estéken folytatott séták alkalmával. De mit is látunk ilyenkor? Egy bogarat. De milyen bogár is az, ami világít?Ez a bogár nappal egy teljesen közönséges bogár látszatát kelti csupán, de amint beköszönt az éjszaka, na akkor változik csak át igazi jelenséggé!
A szentjánosbogárból számos faj létezik, a legtöbb fénylő rovartól az különbözteti meg, hogy ő szárnyas.
Miért világítanak?
Két okot tudunk felsorolni erre magyarázatként.
Az első a figyelem felhívása egymásra párzáskor, a második ok pedig, a zsákmány elejtésére szolgál. Ami a szaporodást illeti a szentjánosbogárnál nincs „átjárás” a fajok között, vagyis minden bogár csakis a saját faján belül tud szaporodni, és így még a fényjelzésük is fajonként eltérő.
De itt jön egy kis rafináltság a képbe, ugyanis egyes fajok nőstényei képesek utánozni egy másik faj villanásait, odavonzva ezzel a hímet, majd gonosznak tűnő módon dolguk végeztével egyszerűen felfalják azt.
Hogyan világít?
Erre a célra szolgáló külön szervvel rendelkeznek, amely a hasuk alatt található. A világító sárgászöld fény kémiai úton jön létre. Oxigén, víz, luciferinre, és egy luciferáz nevű enzim segítségével oldják meg a világítást, és ha már nincs szükségük rá, az oxigénfelvétel megszakításával egyszerűen „kikapcsolják” azt.
A szentjánosbogarak fénye általában szakadozó és fajtánként változó mintázatban villog.
Egy amerikai csapat kimutatta, hogy a szentjánosbogarak fényének ki és bekapcsoló szerepét egy egyszerű salétromsav-oxid (NO) molekula játssza.Ez egy újabb példa arra, hogy az NO milyen fontos szerepet játszik a biokémiában.
Az embernél ez a molekula létfontosságú a vércsatornák kitágításában. Része van a férfiak erekciójának segítésében is, melyet a modern impotencia elleni gyógyszerekben is felhasználnak, mint például a Viagra.
A kísérletek során valahányszor salétromsav-oxidot adagoltak egy-egy bogárnak azok majdnem folyamatosan világítottak és azonnal elhalványultak amint megvonták tőlük a szert.
Részletes tanulmányok bemutatják, hogyan is termeli a szentjánosbogár a saját salétromsav-oxidját a lámpásaik végén lévő levegőcső végénél sorakozó sejtekben. A molekula oxigén fogyasztó összetevőket hoz létre a lámpás fényképző sejtjei szélén, ez lehetővé teszi az oxigénnek, hogy a sejtek belsejébe jusson és reakcióba lépjen az ott található kémiai anyagokkal, melyekkel fényt képez. Amikor a molekula kikapcsol az oxigén “kapuk” újra működésbe lépnek és a fény kialszik. Az egész folyamat csupán ezredmásodperceket vesz igénybe.
“A szentjánosbogár rendkívül ritka tehetséggel rendelkezik pontosan időzített és gyors fénysorozatok előállításában.” – mondta Sara Lewis, az egyik kutatótárs. Ez az adottság lehetővé tette a szentjánosbogaraknak egy fénykommunikáción alapuló, választékos udvarlási rendszer kialakítását.
A rovarok két éven keresztül élnek lárvaként a földben és felnőttként csupán két hetet, azaz 14 éjszakát töltenek a felszín felett repülve, villódzva. Ennyi az életük és ennyi idejük van a párzásra. Számukra ez egy nagyon rövid és nagyon heves időszak.
Sajnos ma már kihalófélben vannak
Sok kártékony rovart elfogyasztanak így igen hasznosak. Napjainkban viszont mivel a levegő és a víz szennyezettsége fokozatosan nő, ezért egyre kevesebb példány képes a fennmaradásra és már alig láthatóak ezek a különleges repkedő fénybogarak.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Ezen hír származási helye:
( http://fidelius.sm13.net/news.php?extend.272 )