:: Fórumok :: Vegyes :: VICUS CIKKEK
 
<< Előző téma | Következő téma >>
állati dolgok
Moderátorok: Erno, fidelius, Babba, crafty
Szerző Üzenet
Vicus
h ápr 02 2012, 07:36

Regisztrált tag #16
Regisztrált: sze ápr 20 2011, 05:07
Üzenetek: 103
Szürke farkas



A farkas talán a legnagyobb területen elterjedt szárazföldi ragadozó. Észak-Amerika és Eurázsia
északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és
Dél-Ázsiában is megtalálhatjuk képviselőit. Az egykor összefüggő, hatalmas területen ma már csak
elszigetelt populációi maradtak fenn a túlzott vadászat következtében. A természetes élőhelyét nehéz
meghatározni, hiszen a félsivatagtól a tundrán keresztül a trópusi esőerdőig mindenhol meg képes élni,
amely nagyszerű alkalmazkodó képességét is mutatja.



Testtömeg: a nőstények 18-55 kg, a hímek 20-80 kg
Testhossz: 1,3-1,6 m
Táplálkozás: főképp emlősállatok
Szaporodás: 62-75 nap vemhesség után 1-14 kölyköt hoz világra

Bár nagyszerű és intelligens vadászként ismert, kisebb részben növényi eredetű táplálékkal
is kiegészíti étrendjét. Az állatokban sem válogatós, kisebb állatokat éppúgy elkap, mint a
jávorszarvas és pézsmatulok méretű nagy patásokat - persze ez utóbbiakat csapatban vadászva.
A kiszemelt vadat kitartóan üldözik hosszú kilométereken keresztül, majd beérve a farába, lágyékába
és marjába marva terítik le őket.
Akár 70 km/h-ás sebesség elérésére is képesek. Miután a legnagyobb sikerre törekednek, elsősorban
az eleve hátránnyal induló legyengült, beteg vagy öreg vadakat szemelik ki. Ezáltal fontos a szerepük a prédapopulációk számának szabályozásában. A zsákmányt leterítve - a híres farkasétvággyal - fejenként
akár 9 kilogrammot is képesek belőle elfogyasztani. A dögöt sem veti meg, gyakran próbálják közös erővel
elkergetni más farkasokat, medvéket és pumákat friss zsákmányuk mellől.



A települések szeméttelepein is megjelennek, hajdan az ősi emberi közösségeket is így
kerülgethették, amely a kutyák háziasításához vezetett.
Az előítéletekkel ellentétben a farkasok rendkívül magas fokon szerveződött szociális
csoportokban élnek. A farkas falkák létszáma az élőhely adottságaitól függően 2-36 között
lehet, de 5-9 egyed az általános. Ezek a falkák tulajdonképpen nagycsaládok, amelyek a vezető
alfa-párból, és azok utódaiból állnak, de idegen farkasok is csatlakozhatnak hozzá.
Szigorú hierarchia uralkodik a falkában, az abszolút úrnak az alfa-hím számít, őt követi az
alfa-nőstény. A vezérhímet legyengülése esetén (betegség, sérülés stb.) a béta-hím váltja fel.
A bukott alfa-hím ilyenkor rendszerint elhagyja a csapatot, de ez sem törvényszerű.
A rangviszonyok jól nyomon követhetők a táplálkozási sorrend megfigyelésével. Határozott
domináns és behódoló viselkedésükkel kerülik el a szükségtelen összecsapásokat.



A rangban alul lévő farkasok megadást jelző viselkedésének része, hogy a legsérülékenyebb
testrészeiket kínálják fel a rangban felettük állóknak. Ezáltal biztosan elkerülik a domináns egyedek
végzetes támadását.
A farkasokra az év során az egymást váltó "letelepedett" és "nomád”életmód jellemző. Tavasszal
és nyáron, egy területen maradnak, míg a kölykök fel nem nőnek, ősszel és télen azonban hatalmas
távolságokat járnak be éjszakánként. Ekkor naponta akár 200 kilométert is megtehetnek, 8 km/h-ás
átlagsebességgel.

Erős territoriális viselkedés jellemzi őket, a falka felségterülete az élőhely adottságainak megfelelően
130-13000 négyzetkilométer között van. A területüket hevesen védik a betolakodókkal szemben, még
meg is ölhetik azokat.
A farkasüvöltés a horrorfilmek gyakori betéte, még ma is borzongást kelt az emberben.
Ez az egymástól nagy távolságokban lévő farkasok közötti kommunikáció leghatékonyabb eszköze,
így jelzik hollétüket, és területük határát. Illatanyagokat - ugyanezen célból - csak az alfa-hím használ.
A szaporodás kizárólagosan a domináns alfa-pár előjoga. Vagyis a farkasokra a monogámia jellemző,
azzal, hogy az alfa-egyed kiesésével a rangsorban következő veszi át a helyét. A szaporodási időszak
január és április között van, az északabbra élő farkasok esetében később, mint a délebbre élőkénél.
A nőstény évente egyszer ivarzik, 5-14 napig tart. A párzás után a szuka egy odút ás, amelynek bejárata
először lejt, majd emelkedik a vízbefolyás gátlására. Az átlagosan 63 nap vemhesség után vakon és
süketen megszülető kölyköket 3 hétig csak az anya neveli. A számuk változatos, akár 14 is lehet,
általában 7 szokott lenni. 5-10 nap alatt állnak talpra, a kezdetben kék szemük 10-15 nap múlva nyílik ki.



Az idősebbé váló kölykök nevelésében a csapat összes tagja részt vesz, beleértve a visszahányt
eledellel való táplálást is. A szülőodút 8-10 hetes korukban hagyják ott a kölykök. Játékaik során ekkor
már kezdenek kialakulni a hierarchia viszonyok közöttük. A gyorsan fejlődő fiatalok 10 hónapos korukban
kezdenek el a csapattak együtt vadászni.

Ivaréretté a szukák 2 éves, a hímek 3 éves korukban válnak. Ekkor elhagyják a szülőcsapatukat, és
megpróbálnak újat találni, alkotni. A farkasok legfeljebb 13 évig élnek a természetes élőhelyükön, a
születéskor várható élettartam azonban csak 5-6 év. A vadászat és a dominanciaharcok közben
szerzett sérülések a leggyakoribb halálokok. Állatkertben közel 15 évig is élhetnek.

A farkasok és az emberek "együttélése" az őskortól különös viszonyt eredményezett: tiszteletet és
rendkívüli, megalapozatlannak tűnő félelmet. Kevés állatnak van olyan rossz híre, mint a vérengzőnek
és gonosznak ábrázolt farkasnak. Annak ellenére, hogy nagyon kevés ember elleni támadásról van
tudomásunk. Igaz a háziállatokra nagy veszélyt jelentettek, és ez bőségesen elég okot jelentet eleinknek
az ellenük vezetett irtó hadjáratokra. Manapság a vadállomány védelmével indokolják a vadászatuk
szükségességét, bár a kutatások mind a jelentőségét bizonyítják a prédaállatok populációjának
szabályozásában.

Európában, köztük a környező országokban is, csak szigetszerű populációit találhatjuk. Szerencsére
ma már Magyarországon is védelmet élveznek, vagyis nem lövik ki a délről és északról átkóborolt
egyedeket automatikusan. A jelek szerint Szlovákiából át is települt már pár egyed, a Gömör-Tornai
karszton él egy falka, az Aggteleki Nemzeti Park területén.






[ Módosítva h ápr 02 2012, 07:37 ]

.
Az akadályok nem törhetnek meg, hogy továbblépjek...
Vissza az elejére
Gombi
h ápr 02 2012, 08:33
Regisztrált tag #17
Regisztrált: cs ápr 21 2011, 06:46
Üzenetek: 21
Gratulálok Vicus , Évikém .
Jó a szöveg és gyönyörűek a képek . Én már találkoztam vadon élő farkasokkal , igaz csak autóban utazva .Mentünk Romániában a tengerhez és a Kárpátokban Pitesti fölött az erdőben az út mellett egy falka volt .Szépek voltak hahaha , de nem mertünk volna megállni .
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System