2011. nov.
05
05
A Tordai hasadék legendája
szerző: Baba
A Tordai-hasadék több irányból is megközelíthetõ, azonban a Tordáról induló túrautak egyikét a piros kereszttel jelzett két és fél órányi - 8 km utat választjuk, az ún. "Urak útját" (Drumul Domnilor). Orbán Balázs azt ajánlja, hogy aki a hasadék nagyszerûségét látni akarja, az elõször kapaszkodjék fel a Szõkedombra, itt "ámulattól leszegeztetve állunk szemben a Tordai-hasadék nagyszerûségével". Valóban a hasadék legimpozánsabb képe tárul elénk, a Hesdát patak roppant munkáját tán itt érzékelhetjük legjobban. A hasadék ma könnyen bejárható, jól jelzett turistautak segítik a látogatót, vendéglátó menedékháza alkalmas a pihenésre és a legszükségesebb dolgokat is megtalálja itt a kiránduló.
A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai.
A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg.
A turisták által kevésbé látogatott helyeken, szélvédett szorosokban és sziklahajlatok között megmaradtak harmadkori, jégkorszaki, Fekete-tengeri és pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is.
Említésre méltó a turkesztáni hagyma, amely a hasadékon kívül csak Ázsia vidékein él meg.
A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár.
Íme a legenda….
„Vót egy rozmaringfa a barlangban, benne a kősziklában. A kéményseprő megfogadta, ágat tép onnan. Mentek is a barlangba, lábon, hason csúszva, háton, fekve, ahogyan tudtak. Találkoztak ott állatokkal, kígyókkal, míg leértek a rozmaringfához. Ott kötélen leeresztették a kéményseprőt. Az szedett is egy pár ágat, s kiátott fel, hogy húzzák. Húzták is az emberek, jött a kötél, de a kéményseprő sehol se nem vót.
Nagyon elcsodálkoztak, még jobban húzták, de hiába. Benéztek a lyukba, hát hallják, hogy azt mondja a szegény ember lentről:
- Hagyjátok, má többen húznak lent mint fent.
S nem is jött többet vissza onnét.
Tündérvár az, tündérek laknak abba. Szentgyörgy nap éjjelin nyílik meg, akkor járnak ki, sok kincset hoznak ki, heten és hét évbe egyet.
Egy Kovács György nevű leste őket. Kalapját megtőtette pénzzel, s visszament többször, nem elégedett meg. Egyszer a tündérek levitték oda hozzájok. Hét esztendeig követ kellett nyeljen. Megnőtt a szakálla, hogy érte a lába fejit. Mikor kijött, itt nem élt csak tizenkét napig. A kincs azé lett, aki megleste hová dugta annak idején, s vett is több száz hód fődet belőle.”
Szent László 1300-ban, 1304-ben verekedett a kunakka. Az egész országon keresztü. Aztán ide vette az irányt. Erősen dúltak a katonái, hogy éhesek, szomjasak. Ideért. A borzasztó kőszikla egész vót. Hármat vágatt a kardjáva s a csatabárdda. Isten meghallgatta az imádságát s kettéválasztotta azt. Me üldözték a kunak. A szentek közé osztatták miután ő ekkora csodát vitt véghez.
Egy csomó pénzt eszórt Szent László, hogy szedjék fe a kunak, amíg ők messze emenekülnek. Szedték a pénzt, szedték a kunak, s há a Jóisten mindet kővé változtatta.
Szent László király harcolt a kunakka, és nagyon meg vótak szomjazva a vitézei, belevágta bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.
Jobbról tíz barlang van, oda menekültek a katonák az ellenség elöl. Rendes béjárat van. Vérrel van oda írva. Embervérrel. Latinul.
Balyka, mészkői román ember vot. Utódjából átjött ide egy. Összerombolták várát a kunak. Itt Szentmihály evett egy özvegy magyar asszonyt, Marika vót a neve.
A Tündérvár fenn van a Tordai-hasadék tetejin, jobbról. Nemigen van, aki pontosan meg tudná mutatni hol. Benne rozmaringfa. Roppant nagy fa. Hallották, vannak ott nagy kígyók is. Nagyapám mondta el, hogy akarták vóna visszahúzni a kéményseprőt, de azt mondta: - Sokkal többen húznak le, mind vagytok odafenn!
Innen a faluból lement oda egy Kovács Gyuri nevű. Csak Szent György - napkó jön ki a szabad világra onnan hét tündér. Megfogták Gyurit s bévitték az ők várakba s nem adtak nekije csak vizet s követ. Egysze’ kinyitották az ajtójuk, s Gyuri kiment.
Kitöltette a sok pénzt, amit magával hozott, s újra bément. Kereki Márton látta mindezt. Mégse elégedett meg. Harmadikszo’ is megreszkírozta. Hát a tündérek kapuja bécsukódott. Ott maradt ismét hét esztendeig. Szakálla megnőtt a földig. Már a beszédje se vót normális; mikó kiengedték tizenkét napot élt, s meghalt me nem bírta az itteni levegőt.
A Tordai-hasadék több irányból is megközelíthetõ, azonban a Tordáról induló túrautak egyikét a piros kereszttel jelzett két és fél órányi - 8 km utat választjuk, az ún. "Urak útját" (Drumul Domnilor). Orbán Balázs azt ajánlja, hogy aki a hasadék nagyszerûségét látni akarja, az elõször kapaszkodjék fel a Szõkedombra, itt "ámulattól leszegeztetve állunk szemben a Tordai-hasadék nagyszerûségével". Valóban a hasadék legimpozánsabb képe tárul elénk, a Hesdát patak roppant munkáját tán itt érzékelhetjük legjobban. A hasadék ma könnyen bejárható, jól jelzett turistautak segítik a látogatót, vendéglátó menedékháza alkalmas a pihenésre és a legszükségesebb dolgokat is megtalálja itt a kiránduló.
Tordai hasadék bejáratánál lévő menedékház
A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai.
A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg. A turisták által kevésbé látogatott helyeken, szélvédett szorosokban és sziklahajlatok között megmaradtak harmadkori, jégkorszaki, Fekete-tengeri és pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is.
Említésre méltó a turkesztáni hagyma, amely a hasadékon kívül csak Ázsia vidékein él meg.
A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár.
Íme a legenda….
„Vót egy rozmaringfa a barlangban, benne a kősziklában. A kéményseprő megfogadta, ágat tép onnan. Mentek is a barlangba, lábon, hason csúszva, háton, fekve, ahogyan tudtak. Találkoztak ott állatokkal, kígyókkal, míg leértek a rozmaringfához. Ott kötélen leeresztették a kéményseprőt. Az szedett is egy pár ágat, s kiátott fel, hogy húzzák. Húzták is az emberek, jött a kötél, de a kéményseprő sehol se nem vót. Nagyon elcsodálkoztak, még jobban húzták, de hiába. Benéztek a lyukba, hát hallják, hogy azt mondja a szegény ember lentről:
- Hagyjátok, má többen húznak lent mint fent.
S nem is jött többet vissza onnét.
Tündérvár az, tündérek laknak abba. Szentgyörgy nap éjjelin nyílik meg, akkor járnak ki, sok kincset hoznak ki, heten és hét évbe egyet.
Egy Kovács György nevű leste őket. Kalapját megtőtette pénzzel, s visszament többször, nem elégedett meg. Egyszer a tündérek levitték oda hozzájok. Hét esztendeig követ kellett nyeljen. Megnőtt a szakálla, hogy érte a lába fejit. Mikor kijött, itt nem élt csak tizenkét napig. A kincs azé lett, aki megleste hová dugta annak idején, s vett is több száz hód fődet belőle.”
Szent László 1300-ban, 1304-ben verekedett a kunakka. Az egész országon keresztü. Aztán ide vette az irányt. Erősen dúltak a katonái, hogy éhesek, szomjasak. Ideért. A borzasztó kőszikla egész vót. Hármat vágatt a kardjáva s a csatabárdda. Isten meghallgatta az imádságát s kettéválasztotta azt. Me üldözték a kunak. A szentek közé osztatták miután ő ekkora csodát vitt véghez.
Egy csomó pénzt eszórt Szent László, hogy szedjék fe a kunak, amíg ők messze emenekülnek. Szedték a pénzt, szedték a kunak, s há a Jóisten mindet kővé változtatta.
Szent László király harcolt a kunakka, és nagyon meg vótak szomjazva a vitézei, belevágta bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.
Jobbról tíz barlang van, oda menekültek a katonák az ellenség elöl. Rendes béjárat van. Vérrel van oda írva. Embervérrel. Latinul.
Balyka, mészkői román ember vot. Utódjából átjött ide egy. Összerombolták várát a kunak. Itt Szentmihály evett egy özvegy magyar asszonyt, Marika vót a neve.
A Tündérvár fenn van a Tordai-hasadék tetejin, jobbról. Nemigen van, aki pontosan meg tudná mutatni hol. Benne rozmaringfa. Roppant nagy fa. Hallották, vannak ott nagy kígyók is. Nagyapám mondta el, hogy akarták vóna visszahúzni a kéményseprőt, de azt mondta: - Sokkal többen húznak le, mind vagytok odafenn! Innen a faluból lement oda egy Kovács Gyuri nevű. Csak Szent György - napkó jön ki a szabad világra onnan hét tündér. Megfogták Gyurit s bévitték az ők várakba s nem adtak nekije csak vizet s követ. Egysze’ kinyitották az ajtójuk, s Gyuri kiment.
Kitöltette a sok pénzt, amit magával hozott, s újra bément. Kereki Márton látta mindezt. Mégse elégedett meg. Harmadikszo’ is megreszkírozta. Hát a tündérek kapuja bécsukódott. Ott maradt ismét hét esztendeig. Szakálla megnőtt a földig. Már a beszédje se vót normális; mikó kiengedték tizenkét napot élt, s meghalt me nem bírta az itteni levegőt.
Forrás: ngo.ro/Tarsoly
