Retyezát
8 nap a Retyezáti havasokban(ERDÉLY)


Szerző :Baba

Katt ide!

Augusztus 6-án egy pénteki napon apámmal, anyámmal és Laci unokatestvéremmel egy retyezáti kirándulást szerveztünk.

Retyezát madártávlatból



Nagy előkészülődés sürgés forgás.....
Sátorhoz való kellékek,megfelelő ruházat,lábbelik,saját hátizsák mindenkinek,megfelelő ételek, bogrács,egyéb kellékek ,mind fényképezőgép,kukker stb
Hajnali 5kor indultunk felszerelkezve mindennel a lupényi vasútállomásról ,egészen

Megy a gőzös megy a gőzös....



Ohaba De Sub Piatra-ig
Ott leszálltunk a vonatról és egy ott várakozó ARO felvitt minket a Pietrele menedékházig.KB délre ott voltunk.
Pietrele menedékház




Ezen a napon csak a környékkel ismerkedtünk ,csodálatos ,pompás óriásfenyők között ,tiszta levegő ,jó étvágy...
Másnap elindultunk a Gales tóhoz kb 4 órányi gyalogolás felfele! az 1990m csúcsig ahol a tó van. A kaptató felfele eléggé nehéz,de közben sok apróbb is gleccser tavakkal találkozunk de a legszebb az 1710m magasan a
"Fenyő-közti tó".


Végre megérkeztünk a Gales tóhoz

Eléggé cudar idő volt mert itt a magasban a felhők le voltak ereszkedve majdnem érintve a tavat,a tó vize kristálytiszta és jéghideg! NAGYON HIDEG! Megéheztünk.Apám elővette a hátizsákjából az élelmet amit itt elkészítettünk bográcsban,tüzet raktunk a száraz fenyőkből itt már nagyon kevés volt a növényzet csak a törpe fenyő,semmi más,és a szikla hófoltokkal,készítettünk egy nagyon finom marhahúsos krumpligulyást,kávét főztünk egy kannában ugyancsak a tűzön,

Gales tó



Aztán körbejártuk a tavat,de már kezdett beesteledni és jónak látni visszafele venni utunkat a Pietrele menedékházba.A hazamenet hamarább ment ,mivel csak lefele kellett majdnem szaladjunk.
Harmadnap elindultunk a Bucura tó irányába.

folytatom.....

**************************************

Reggel nagyon korán keltünk,összeszedtük a sátort és a cuccokat, apám bejelentette ,hogy bizony hosszú út vár ránk ,mivel a Bucura tó nincs közel úgy ,hogy hajnali 6-kor indultunk.Elég hűvös volt habár augusztus 9-ét írtunk ,de a havasokban főleg reggel és este hűvös van ,meg természetesen amikor esik az eső.Ma csodálatos idő várt ránk.
Elindultunk. Körülbelül egy 3 és fél órát gyalogoltunk a Bucurelul patak mellett 2070méter magasan, majd jobb felé vettük utunkat a Zanoaga gleccser tó

Zanoaga tó, több irányból




irányába 2010 méter magasan egy katlan szerű gleccser tó, amely a legmélyebb tó Romániában 29 méter mély! Kerek alakja van és teli szivárvány pisztrángokkal.
Csodálatosan szép volt a táj főleg ,hogy sok alpesi rózsa tündökölt a tó partján. Ezután következett egy nagyon bonyolult kaptató felfele sziklás szerpentines ösvényen ,egészen a Saua Bucura ( Bucura nyereg) amely 2206 méteren

A Bucura nyereg



,észak dél irányban fekszik a Pelega csúcs és a Saua Bucurei között.Lélegzetelállító kép tárult elénk ! Lent a lábunk alatt a csodálat Bucura tó,és több kisebb tó.... már nem is emlékszem a nevükre annyi van!
Az volt érzésünk,hogy meg tudjuk érinteni az eget !

Retyezát csúcsai Hateg felől



Körülbelül 200 métert mentünk lefele a Bucura tóig.A Bucura tó 2040 m magasan fekszik, 15,5 m mély a vize,550 méter hosszú és 160 méter széles,de van olyan része is ahol 225 méter széles,a legnagyobb területű gleccser tó a Retyezátban.

BUCURA TÓ



Tele pisztrángokkal! Sehol egyik tóban sem láttam ennyi pisztrángot és olyan nagyokat kb egy könyök hosszúak is voltak.Találkoztunk nagyon sok turistával ,a tónál horgásztak és adtak nekünk 3 pisztrángot, amit aztán letáborozva, tüzet rakva és lapos köveken meg is sütöttünk,mennyei ízük volt! Jól lakva a hófoltokra ráterítettük pokrócainkat és sütkéreztünk a meleg napon.....
Egyáltalán nem olvadt el alattunk a hó és hideg sem volt!

A hófolt ahol napoztam



Ezen a napon nem is mentünk már sehova lesátoroztunk és itt maradtunk reggelig .....

Reggel a negyedik napon,több turistával elindultunk a retyezát legmagasabb csúcsá ra a Peleaga -ra 2509m.
Körbejártuk ,Vagyis elindultunk a Bucura tótól a Curmatura Bucurei --Custura Bucurei--Majd a Peleaga csúcsra értünk.ott megpihentünk gyönyörködtünk a kilátásban,de mivel ennyire magasan van a csúcs itt már csak kopár sziklák és itt ott fű nőtt.De a lelátás/kilátás a szenzációs volt! Megérte a fáradságot .Aztán visszatértünk a Bucura tóhoz.Természetesen ez a túra egy egész napot vett igénybe.
Este tüzet gyújtottunk jól belaktunk ,a turisták is ugyanezt tették,összebarátkoztunk velük ,volt akinek gitárja is volt, zenéltünk énekelgettünk, majd valamikor későn lefeküdt mindenki .....
Másnap a 5-dik napon.....Folytatom


**************************************************
Augusztus 11-e születés napom....hmmm arra ébredtem,hogy valaki csiklandozza az arcom,kinyitom a szemeim és egy boróka bogyóval ébresztett fel az unokaöcsém Laci boldog szülinapot kívánva,nagyon megörültem ,hogy nem felejtették el hogy ma van,,,,,
Boroka fanyő és bogyója



apum már korán reggel tüzet rakott,anyum egy nagy adag marhagulyást készített.... először lemostam az álmos szemeim a Bucura tóba, brrrrrrrrrr rettenetesen hideg a vize kb 6 fokos csak ! Aztán mindenki ünnepelt engem,megittunk egy kupica szilvóriumot jól belakmároztunk ,utána házi borocskát ittunk, majd kávét,közben összeszedtük a cók- mókjainkat és elindultunk a Buta menedékház irányába.
Hátizsákok hátra, botok kézbe ! ( szemét elégetve,tűz eloltva !) Indulás! a Butára ! Mindig ez volt a jelszó amikor indultunk.Hmmm,! a legnagyobb és legnehezebb hátizsákja apámnak volt,úgy nézett ki mint Bálám szamara, sokat mulattunk rajta, de apám soha nem haragudott meg ezért,ő edzett volt ilyen téren, rengeteget túrázott a havasokba egy biológus barátjával és jól ismerte az utakat és soha el nem tévedtünk! mert könnyen el lehet tévedni, mint ahogy egy Csehszlovákiából jött csapat eltévedt..... de erről majd később beszámolok....
Eddigi utunk is nagyon szép volt, de a Bucura tótól a butai menedékházig ,beleértve a Buta tavat,csúcsot,meg a Jorgován kő csúcsát ,hát az valami szenzációs élmény volt!
Először is ezen az útvonalon, olyan flóra és faunával találkoztunk amivel eddig nem.

Egy csokor retyezáti virágfajták




(ja, a rezervátumban nem voltunk az a Pietrele környékén volt és ahol a bölénybikák vannak letelepítve,arra most nem voltunk )
Lépten- nyomon valami újdonsággal találkoztunk.
Tudtuk nagyon jól ,hogy semmiféle virágot nem szabad letépni! de minek is? hadd éljék eme rövid kis életüket!.
Nagyon hamar meg lehet szokni az erdők le nem írt törvényeit is! Vagyis, nem szakítunk,ne rombolunk ,nem törünk semmit ! Nem ölünk sőt még nem is fenyegetünk semmiféle állatot, hideg vér! nem kell megijedni a vadállatoktól ! és akkor minden rendben, nem bánt semmilyen vad ,vagy nem vad állat minket,ezt apám elmondta nekünk és mennyire igaza volt!

Keresztes vipera





A retyezáti vipera elég mérges hüllő ,apám ezt mondta: - le ne lépjétek őket ,nyissátok ki jól a szemeteket ,mert ők sütkéreznek a napon,de ha nem lépjük le őket, akkor ők is nyugton maradnak. Találkoztunk is egy tucattal,de nyugodtan elmentünk mellettük ,sőt volt hogy 10cm távolságra volt a lábunktól de nem bántott egyik sem!
A keresztes vipera kb.50-80cm hosszú,elég kellemetlen a harapása ,inkább gyerekekre és öregekre veszélyes,ahhoz hogy egy 70-80kg ember veszélyben kerüljön a harapásától legalább 4 ilyen vipera kell megmarja(sic!)....de inkább neee !

folytatom....

6-ik napja vagyunk már a havasokban .....
Nagyon kellemes volt az útvonalunk a Bucura tó és a Buta között. 6 órányi gyalogolás várt ránk.
Mivel úgy-e a legmagasabb csúcson voltunk természetesen már nem voltak azok a nagy kaptatók inkább lefele kellett menni ami jó volt főleg apámnak mert ő sokat cipelt....de nagyon bírta.
A táj az leírhatatlanul csodálatos,lenyűgöző !
Egy órai gyaloglás után megérkeztünk a lánynevű majdnem egymás mellett lévő gleccser tavakhoz.Nézzétek ti is milyen csodálatosak !

Florica Viorica és Lia tavak




A sziklás boróka fenyővel benőtt részek a hófoltok,felváltották az óriás fenyők,a pázsit füvek,a leírhatatlanul csodálatos és sokféle virág fajták,és persze a domináns rododendron, avagy az alpesi rózsa ,amely lelki /testi feltöltődést adott számunkra. A gyorsan csörgedező kristálytiszta vizű patakok,,vízesések tele pisztrángokkal ,az utunkba eső gleccser tavak váltakozása örvendeztette meg szemünket.

Barna medve bocsaival



Imitt- amott egy egy cammogó medve a bocsaival szaporán igyekezett a málnásba , először megijedtem,de apám mindig mondta semmi pánik és semmi ijedség, csak óvatosan ,nem zajongva menni és akkor nincs baj,hát igen ! igaza volt mint mindig .a medve meg sem parittyázott minket,szép lassan besétáltak a málna bokrok közé eddegélni, ami volt bőven!
Málna



Ekkora málnákat, amit itt láttam elképesztő nagyságúak voltak ! mint valami nagy földieper,aztán az ízük ! leírhatatlan illatos és aromás! ettünk is míg meghasadtunk
Jártak is erre az emberek ,vedrekkel szedni málnát ,áfonyát,amit aztán jó pénzért eladtak a városiaknak.

Áfonya


huhh, kék volt tőlük a táj,és mennyire finom,mindenkinek jutott bőven!

Zerge



Egy- egy meredek sziklán felbukkantak a zerge csapatok is,nagyon érdekes volt látni őket,persze kukkerrel néztük ,mert mivel félénk állatok csak nehezen lehet őket közelről látni,a bakk mindig elől ugrott egyik szikláról a másikra,valóságos cirkuszi mutatványokat nyújtva, nagyon meredek sziklákon ugrottak egyik helyről a másikra tökéletes pontossággal, rövid füttyintéssel adtak jelt egymásnak,jaj gyönyörűek voltak !
egy jó pár óra gyaloglás után megérkeztünk a Papusa tóhoz

Papusa tó



és egyben a Plaiul mic nyereghez,már nem volt sok a Buta kabanáig/menedékházig.

Plaiul mic nyereg




folytatom....
*********************************-
Megérkeztünk a Buta Menedékházhoz 1850m magasan fekszik. 7-ik nap.
Buta kabana




Elég jól elfáradtunk annyi óra gyaloglás után ,de annál szebb volt amikor megérkeztünk és apám barátja várt minket ,mivel ő volt a Buta kabana tulajdonosa.
Beesteledett,megpihentünk, aztán kint a szabadban egy kis bulit rendeztünk az ottaniakkal,grillezés ,sörözés tábortűz éneklés nos,minden volt és persze jó kedv....jó későn feküdtünk le ...
Másnap, a 8-ik napon, egy kolozsvári férj feleséggel és mi ,elindultunk a JORGOVÁN KŐ csúcsra.
Reggel 8 -kor indultunk csak nagyon kevés csomagot vittünk mert estére ugyanide tértünk vissza.
Utunkban viosszafele mentünk a Plaiul mic nyereghez és onnan balra térve folytattuk utunkat.Csodálatos tavak kerültek utunkban megint, mint mind végig.... a retyezáti havasok majdnem megszámlálhatatlan gleccser tóval büszkélkedhetik !
A Buta tó is az egyike .

BUTA TÓ



Az utunk végig így nézett ki olyan egyenes utakon jártunk a havasok tetején ,hogy autokázni is lehetett volna ....tistsza röhej volt ,de örültünk is neki, mert nem keleltt le s fel kutyagolni.




JORGOVÁN KŐ




Amíg oda értünk a Jorgován Kőhöz, utunkban nagyon sok mindennel és mindenkivel találkoztunk .
Rengeteg turista volt ezen az útszakaszon,franciák,németek,angolok sőt még ausztráliaiakkal is találkoztunk mindenki köszönt egymásnak a saját nyelvén üdvözöltük egymást sőt beszélgettünk is velük .
Aztán egy kellemetlen jelenettel találkoztunk,egy szikladarab mellett ott ült egy cseh nő ,aki igaz fürdőruhában volt(sic!)ami elég fura a turistáknak és nagyon meg volt sebesülve,össze vissza volt karcolva a kezei lábai sőt az arca is.Hmmm nem volt szép jelenet ,és sírt keservesen. A társai tisztogatták, vagyis első segély nyújtásban részesítették.
Megkérdeztük (angolul) hogy mi történt és azt mondták,hogy betévedt egy boróka fenyővel fedett foltba,ott aztán megcsúszott egy lejtőn és elesett és a borókában össze vissza karcolta a testét!
Igazán elcsodálkoztunk ,hogy ilyen messziről eljönnek a Retyezátban felszereléstelenül ,nem megfelelő ruházatban stb,és aztán így járnak,gondatlan népség! A
Aztán megint láttunk egy patak melett, egy medve mamát a bocsival nagyban hüsitették magukat, mert elég meleg volt hisz augusztusba vagyunk!


Már annyira megszoktuk,hogy medvékkel találkozunk ,hogy meg se parittyáztuk őket de ők sem minket ,szerintem már megszokták a turistákat,nagyon szépek voltak és látszólag nyugodtak,nem bántottak az égvilágán senkit.
Láttunk zergéket itt is, meg ami a legérdekesebb és a legmulatságosabb volt, láttunk mormotát! Nagyon aranyos kis állatka...
Zerge



Mormota


Nemsokára egy legelőre értünk .Soha életemben sehol ilyen selymes füvet nem láttam mint itt ! Levettük a bakkancsunkat és mezitláb szaladgáltunk, nemsokára egy juhnyájt láttunk, vagy öt csobán kutya,szamarak,tehenek,a kutyák nyakában a nyakörvre , egy kb 30cm botocska volt kötve.
Eléggé megijedtem tőlük, mert kegyetlenül ugattak amikor minket megláttak persze védve területüket...felénk szaladva.
Huhh !!! hogy meijedtem , de apám mindjárt négykézlábra erszkedett és kutyagolt feléjük morogva, vicsorítva fogait

Ilyen a pásztorélet a havasokban....




Na, aztán megijedtek erre a mutatványra a kutyák amikor apámat meglátták és elillantak, !dg mi akkorát nevettünk erre, hogy majdnem bepisiltünk
Azt mondta ,hogy így kell ezt csinálni és akkor minden rendben lesz....de közben jöttek a pásztorok is ,köszöntünk nekik és vettünk egy egy frissen fejt kanna tejet, sajtot igaz drágábban mint a városban de megérte életemben ilyen jó ízű tejet és sajtot nem ettem igazi csemege a tiszta szennyezetlen havasi legelőkről. Még furulyáztak is nekünk.
Majd folyattuk utunkat a Jorgován Kő felé.
Megérkeztünk az ALBELE csúcsra

Albele csúcs 2013



A Jorgován Kő 2014 métre magasan fekszik,csodálatos a látvány főleg ha felkapaszkodsz a tetejére ahova egyáltalán nem nehéz felkapaszkodni.
A sziklán egy egy kis nyílásban és egy kis csomó főldben ott virágzanak a csodálatos havasigyapárok ,a vadszekfük és sok más fajta vadvirágok ,csodálatos látványt nyújtva,de nem szakítunk le egyett sem!!!
TILOS!!!
Nem is akartunk letépni egyett sem.

Vadszekfü



Havasi Gyapár



Harangvirágok


Jorgován Kő boglárkái



Vadvirágok a Jorgován Kőnél



El is felejtettem,hogy milyen sok vízesést láttunk utunk folyamán, nekem a Lazaru Vízesés tetszett a legjobban de nagyon sok más is....



LAZARU Vízesés