2011. jan.
18
  2011: a denevérek éve a világban
Kategória: Állatvédelem - Közzétette: fidelius
A Miskolci Állatkert szinte valamennyi idei programjával igyekszik közelebb hozni a gyerekeket a „nemszeretem” állatokhoz. A korábbi Békák Éve és az Éljünk együtt a ragadozókkal kampányok után idén egy sejtelmes és titokzatos állatcsoporttal ismerkedünk: a denevérekkel. 2011 az ő évük.

Magyar Melinda, a Miskolci Állatkert munkatársa elmondta: január végén kezdik szervezni az Örökbefogadók Napját (ami mindig február 14-ére, Bálint napjára esik), ez egy néhány órás program, meghívják valamennyi aktuális örökbefogadójukat, teázás, sütizés közben beszélgetnek az állatokról és a zoo terveiről, aztán közös séta a parkban és „állatos” program, például etetés vagy simogatás. A denevérekért való kampányolás első színtere a Kocsonyafesztivál Zöld Sátra lesz, ahol pénteken és szombaton várják témaasztallal az érdeklődőket.
A denevérek különleges és alig ismert állatok, ők az egyetlen repülő életmódú emlőscsoport, amely létfontosságú része a globális környezetünknek. Ezért a kampány célkitűzései között van együtt felfedezni, hogyan gazdagítják a denevérek a biológiai sokféleséget, hogyan járulnak hozzá a bioszféra működéséhez a beporzás, a magvak terjesztése, a rovarirtás és más „öko-szolgáltatások ” révén minden élőhelyen: az esőerdőkben, a lombhullató erdőkben, a vizes élőhelyeken, a legelőkön, a sivatagokban és a városokban egyaránt.

A denevérek rendjének közel ezer faja terjedt el a világon, a másfél gramm tömegűtől a másfél kilogrammosig. Táplálkozásuk eltérő, többségük rovarevő, de vannak gyümölcsöt, nektárt, virágport, halat, békát, kisemlőst és vért fogyasztó fajok is. Az Európában élő fajok kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Az éjszaka sötétjében a tájékozódás a kistermetű denevéreknél az ultrahang-visszaverődéssel történik, de például a trópusi repülőkutyáknál nagy specializálódott szemek segítenek ebben.
A denevérek élőhelye Magyarországon is sokféle lehet. Barlangok, bányavágatok (pl. hosszúszárnyú denevér, kereknyergű patkósdenevér), erdőkben faodvakat vagy kéregrepedéseket használnak a denevérek nyári szállásként, melyek sokszor közel találhatóak egy-egy barlanghoz, amit az állatok télen felkeresnek. A hidegtűrő fajok egész évben, téli álom idején is itt tartózkodnak.
Több fajról köztudott, hogy „együtt él” az emberrel. Az eredeti, természetes élőhelyek csökkenésével a denevérek is rákényszerültek az emberlakta helyek kihasználására. Gyakori a városi lakótelepek panelhasadékaiban a korai, a kései és a törpedenevér. Sokszor a nyáron betelepülő állomány át is telel ott, ez esetben tovább vagy akár egész télen is aktívabbak lehetnek természetben élő fajtársaiknál. Nyári vagy szülőszállásként lakott területeken templomok padlás- és kupolatereit is elfoglalhatják.

A zoopedagógus hangsúlyozza: az urbanizálódott fajok esetében gyakori konfliktushelyzetet okoz az emberek, az állatok, a hivatalos szervek és a természetvédők között, hogy mi a megoldás az együttélésre. A nemzeti parkok és a Magyar Madártani Egyesület honlapját is érdemes felkeresni tájékozódás céljából, illetve az idei év Denevérvédelmi Kampánya keretében a Miskolci Állatkert is segíteni szeretné az ismeretterjesztést az urbanizálódott fajokkal kapcsolatos tudnivalókról.

A Miskolci Állatkertbe is kerülnek be denevérek, főként az ősz végi és tavasz eleji időszakban, sokszor fiatal egyedek is, akiket kis esélyek mellett, de igyekeznek az állatkert dolgozói először táppal, majd különféle fehérjeforrásokkal felerősíteni és siker esetén visszaengedni a természetbe. Az állatházak padlásterében biztosítanak helyet a behozott denevéreknek, ahonnan a felerősödött egyedek maguktól is távozhatnak vagy akár vissza is térhetnek.

forrás: /boon/