2012. ápr.
26
  Különös növények egy kínai barlangban
Kategória: Környezetvédelem - Közzétette: e107
szerző:Baba

A délnyugat-kínai Különös növények egy kínai barlangbanKuanghszi és Jünnan tartományok mészköves karsztvidékén, a Jangci-barlangokban nemrég olyan növényekre akadtak, melyek lehet, hogy a jégkorszakból maradtak ránk. (Kínában található a világon a legtöbb még feltáratlan barlang.)

A felfedezést a Kínai Tudományos Akadémia Kuanghszi Növénytani Intézetében dolgozó J.G. Wei és V.T. Wang botanikus, valamint Alex K. Monro, a londoni Természettudományi Múzeum trópusi növényekre szakosodott kutatója közölte a Phytotaxa című folyóiratban. Munkájukat jelentős módon segítette Shi-Nian Lu helyi botanikus helyismerete.
Monro szerint a barlangok afféle időkapszulaként működtek, így őrizték meg a most felfedezett endemikus (csak ebben a barlangrendszerben élő) növényeket. Hét újonnan leírt, a csalánfélék családjába, azon belül az Elatostema nemzetségbe tartozó fajról van szó. (Kína területéről eddig is közel más félszáz Elatostema-fajt ismertek.) Egyikük, az Elatostema retrorstrigulosum olyan ritka, hogy mindössze 10 kifejlett (és pár növésben lévő) egyedére bukkantak, amelyek némelyike cseppkőoszlopok között nő. E növények, nevük ellenére, nem hasonlítanak a mifelénk ismert szúrós csalánra. Eredetüket egyelőre sötét homály lepi, éppúgy, mint magukat a növényegyedeket. Pont ebben rejlik titokzatosságuk. Ugyanis e fajok olyan barátságtalan körülmények közt élnek, melyek mellett a legtöbb „normális” növény egyszerűen képtelen volna létezni. Némelyiküket olyan helyen találták, ahol a napfénynek mindössze 0,02 százaléka hatol a barlang sötétjébe, ami kevesebb, mint ami az óceán 100 méteres mélységét eléri.
Chirita tribracteata, szintén a barlangban élő, de már korábbról ismert növényfaj.

Bár egyelőre nem vizsgálták a növények fotoszintetikus mechanizmusát, gyanítható, hogy a Föld más növényeihez képest sokkal gyorsabban aktiválják a fotoszintézis folyamatát. Ilyen módon képesek kihasználni a nagyon rövid időre bevilágító napsugarakat. Míg a barlang körüli vidék trópusi erdőtől zöldell, ezek a növények épp ellenkezőleg, hűvösségkedvelők. Monro gyanítja, hogy a jégkorszak hűvösét is tűrő, 30 ezer éve fennmaradt fajokról lehet szó, ezért bírják jól a barlangi körülményeket, sőt lehet, hogy pont a barlang biztosította hűvös légkörnek köszönhetően maradhattak fenn a mai napig.

Az Elatostema nemzetség egy, már korábban a barlangban felfedezett faja.
Egy másik elmélet is felmerült, mely szerint e fajok a környező vidék időjárás viszonyaitól függetlenül a barlangban alakultak ki – ezt Monro DNS-elemzéssel szeretné kideríteni. Mivel e barlangok egymillió évesnél fiatalabbak, újabb elmélet vetődik fel: ha tényleg a barlangban alakultak ki ezek a növények, az a valaha megfigyelt egyik leggyorsabb ütemű fajképződést bizonyítaná.

A most felfedezett fajok közül kettő a Természetvédelmi Világszövetség kritériumai alapján kritikusan veszélyeztetett, a többi veszélyeztetett vagy sebezhető.

„A barlang általunk vizsgált területén csak endemikus fajok vannak” – mondta Ji-Gang Wei. – „Mindegyikük egyedszáma nagyon kicsi, ezért ma még tudományosan leírható adat is alig van róluk”. Elmesélte továbbá, hogy a barlang további számos őshonos, endemikus és ugyancsak ritka növényfajnak is otthonául szolgál.

Írta: Csibrányi Zoltán Fényképezte: Ji-Gang Wei