Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálják kutyákon a kutatók az ELTE Etológia Tanszékén, legfontosabb megállapításaik között szerepel, hogy az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események - olvasható az ELTE összegzésében.

Az ELTE Etológia Tanszékén folyó kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. A beszámoló szerint az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik - olvasható az egyetem összegzésében.
Mint írják, az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól.

A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett.

Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak - olvasható az összegzésben.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul - írják. A ELTE Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át.

A WWF legújabb jelentésében a 2015-ben, újonnan felfedezett fajokról számol be, amelyekre a Mekong vízgyűjtő területén bukkantak. A ma közölt adatok alapján 163 eddig ismeretlen faj él a területen, amelyek túlélése már felfedezésük pillanatába is kétséges.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy szalamandra, amelyik leginkább a Star Trek klingonjaira emlékeztet csak néhány példa a Mekong újonnan felfedezett fajai közül, amelyeket a ma kiadott WWF jelentés szerint, a duzzasztógátak, erőművek és a túlzott fakitermelés miatt már most a kihalás fenyeget. A friss dokumentum összesen 9 kétéltű, 11 halfaj, 14 hüllő, 126 növényfaj és 3 emlősfajt említ, amelyeket 2015-ben fedeztek fel és most kerültek először meghatározásra. (1997 és 2015 között a tudósok összesen 2409 új fajt fedeztek fel a Mekong vízgyűjtő területén.)

Köztük van egy világoskék színű gekkófaj Laoszból és egy nagyon ritka banánfaj Thaiföld északi területeiről, amely a gyors ütemben haladó erdőirtások miatt kritikusan veszélyeztetett.

A Mekong vízgyűjtő területe ad otthont a Föld legveszélyeztetettebb fajainak. Az olyan kritikusan veszélyeztetett állatok testrészei, amilyen a rinocérosz tülök vagy a tigrisek csontjai a feketepiacon gyűjtők kezébe vándorolnak, vagy a feltételezett gyógyhatásuk miatt, keresett csempészáruként kerülnek illegális forgalomba.

2016 júniusában a Thaiföldi vadvédelmi hatóságok razziáztak a Bankoktól nyugatra található Tigris Templomban. A felkapott turistalátványosság falai között tigriskölyök tetemekre, lefagyasztott maradványokra, bőrökre, formalinban tárolt tigris embriókra és más veszélyeztetett fajok tetemeire bukkantak, amelyeket a hivatalos szervek álláspontja szerint, minden bizonnyal a hagyományos kínai gyógyászat eszközeiként használtak volna fel. Jimmy Borah, a WWF Mekong élőhelyvédelmi programjának vezetője elmondta: „A Mekong területén újonnan felfedezett fajok azt mutatják, hogy még mindig számos, lenyűgöző új terület van a természetben, amelyek felfedezése sohasem tapasztalt meglepetésekkel szolgálhat. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy gondoskodjunk ezeknek a területeknek a védelméről, mielőtt még túl késő lenne.”



A WWF idén közölt Élő Bolygó Jelentése szerint, ha a megszokott ütemben haladnak a folyamatok, akkor 2020-ig a halak, madarak, kétéltűek, emlősök és hüllők populációi az 1970-ben felmért állapot egyharmadára csökkenhetnek. A Mekong területe az illegális vadkereskedelme világhálózatának egyik kulcsfontosságú központja. „Számos gyűjtő hajlandó akár több ezer dollárt fizetni a legritkább, a legveszélyeztetettebb, legkiszolgáltatottabb fajok példányaiért, amelyeket általában épp ennek a régiónak a feketepiacáról szereznek be. Ezért fontos, hogy még inkább megerősítsük az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem elleni küzdelem jogi hátterét ” – tette hozzá Borah.


forrás:/sg.hu/

szerző: pazs

Úgy látszik, a tengelicet többen kedvelik az erdei fülesbagolynál és a házi verébnél.
A tengelic, Magyarország és Európa egyik legszínesebb pintyféléjét választotta egy tavalyi internetes szavazáson Magyarország lakossága az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.

A tengelicet egy 2016. június 28-a és július 27-e között meghirdetett internetes szavazáson választotta a magyar lakosság az idei év madarának – idézi fel az MME hétfői közleménye. A szavazáson a tengelic ellenfele az erdei fülesbagoly és a házi veréb volt, közülük lehetett választani.

A sík- és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költő madár vékony, növényi szálakból álló, szőrrel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként négy-öt tojást rak. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal is kiegészíti. A madáretetők és -itatók rendszeres vendége.

Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is. Közismertségének és közkedveltségének köszönhetően a tengelic a fészkelési időszakban végzett, a természetvédelmi és állatvédelmi törvényt is megsértő fakivágások elleni küzdelem „nagykövet fajának” is tekinthető – áll a közleményben.

A madár települési állományait a lakosság egész éves itatással, téli etetéssel és tavaszi-nyári fészekanyag kihelyezéssel segítheti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot, amelynek célja és küldetése, hogy bemutassa azokat a fajokat vagy madárcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

forrás:/foter.ro/

Egy friss kutatás szerint házi kedvenceink nagyon hasonlóan reagálnak a stresszre, mint mi.

Az Észak-Illinoisi Egyetem kutatói szerint, gazdáikhoz hasonlóan a kutyák is beleőszülhetnek a stresszbe. A tudósok Peter Borchelt és Temple Gandin etológusokkal közös kísérletükben több mint négyszáz egy-négyéves kutyát vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mitől őszül az állatok bundája.

Több coloradói menhelyre és állatorvosi rendelőbe is ellátogattak, hogy kikérdezzék a gazdákat kedvenceikről, és lefényképezzék a blökiket. A kutyatulajdonosokkal egy részletes kérdőívet is kitöltettek, amelyben az ebek életstílusáról, egészségi állapotáról, viselkedéséről és külsejéről kérdezték őket.

A kérdések között az is szerepel, hogy mutatnak-e "tipikusan ideges" viselkedést, például megrongálják-e a bútorokat, ha egyedül hagyják őket.

A képek és az adatok elemzése során arra jutottak, hogy minél idegesebbnek mutatkozik egy kutya, annál hajlamosabb az őszülésre - függetlenül attól, hogy kis- vagy nagyobb testű, egészséges vagy beteg állatról van-e szó.

A kutatás részletes eredményeit az Applied Animal Behaviour Science című folyóiratban tették közzé.


forrás:/ma.hu/

Jóval több mint egy évszázada indult el Magyarországon a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma. Az itthon maradó és Eurázsia északi térségeiből telelni hozzánk érkező énekesmadaraknak nagy könnyebbség a madárbarátok által működtetett sok tízezernyi etető.

Az ötvennél is több potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál számunkra nemcsak a kertekben és a parkokban, hanem a belvárosokban és a sokadik emelet magasságában is – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől megszűnésükig, többnyire november közepétől március végéig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ.




Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok (csonttollú, fenyőrigó, keresztcsőrű) is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről „tolhat” jelentős madártömegeket maga előtt a Kárpát-medencébe és az etetőkhöz.

A közlemény szerint a téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart stb. keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma. Végül, de nem utolsó sorban nélkülözhetetlen az ivó- és fürdővíz is.
Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni. Ne etessünk kenyérrel, morzsával, mert ez több napig, hétig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat.




A kihelyezés módja és működési elve szerint több etetőtípus is létezik: ablak-, dróthenger-, dúc-, függő-, garatos önetető és talajetető. Emellett vannak olyan tematikus etetőkertek is, melyekkel a ritkábban látott harkályok, küllők, fakuszok és ökörszemek látogatását lehet gyakoribbá tenni.

Az etetőkre járó madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők közelébe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amiben az odúköltő madárfajok (cinegék, verebek) akár csoportosan is éjszakázni tudnak.

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár több száz kilométerről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért a megkezdett etetést lehetőleg ne hagyjuk abba – írja a szervezet közleményében.