2016. dec.
23
  Hihetetlen: a kutyák is beleőszülnek az idegeskedésbe
Kategória: Állatvédelem - Közzétette: crafty
Egy friss kutatás szerint házi kedvenceink nagyon hasonlóan reagálnak a stresszre, mint mi.

Az Észak-Illinoisi Egyetem kutatói szerint, gazdáikhoz hasonlóan a kutyák is beleőszülhetnek a stresszbe. A tudósok Peter Borchelt és Temple Gandin etológusokkal közös kísérletükben több mint négyszáz egy-négyéves kutyát vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mitől őszül az állatok bundája.

Több coloradói menhelyre és állatorvosi rendelőbe is ellátogattak, hogy kikérdezzék a gazdákat kedvenceikről, és lefényképezzék a blökiket. A kutyatulajdonosokkal egy részletes kérdőívet is kitöltettek, amelyben az ebek életstílusáról, egészségi állapotáról, viselkedéséről és külsejéről kérdezték őket.

A kérdések között az is szerepel, hogy mutatnak-e "tipikusan ideges" viselkedést, például megrongálják-e a bútorokat, ha egyedül hagyják őket.

A képek és az adatok elemzése során arra jutottak, hogy minél idegesebbnek mutatkozik egy kutya, annál hajlamosabb az őszülésre - függetlenül attól, hogy kis- vagy nagyobb testű, egészséges vagy beteg állatról van-e szó.

A kutatás részletes eredményeit az Applied Animal Behaviour Science című folyóiratban tették közzé.


forrás:/ma.hu/
Hozzászólás kikapcsolva
Nyomtatóbarát változat Hír létrehozása pdf formátumban
2016. nov.
14
  Elkezdődött az országos madáretetési szezon
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
Jóval több mint egy évszázada indult el Magyarországon a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma. Az itthon maradó és Eurázsia északi térségeiből telelni hozzánk érkező énekesmadaraknak nagy könnyebbség a madárbarátok által működtetett sok tízezernyi etető.

Az ötvennél is több potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál számunkra nemcsak a kertekben és a parkokban, hanem a belvárosokban és a sokadik emelet magasságában is – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől megszűnésükig, többnyire november közepétől március végéig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ.



Széncinege madáretető közelében. (fotó: Reuters/Shamil Zhumatov)

Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok (csonttollú, fenyőrigó, keresztcsőrű) is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről „tolhat” jelentős madártömegeket maga előtt a Kárpát-medencébe és az etetőkhöz.

A közlemény szerint a téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart stb. keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma. Végül, de nem utolsó sorban nélkülözhetetlen az ivó- és fürdővíz is.
Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni. Ne etessünk kenyérrel, morzsával, mert ez több napig, hétig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat.



Egy nagy fakopáncs (Dendrocopos major) csipegeti a kiakasztott cinkegolyót Salgóbányán 2013. január 3-án. (MTI fotó: Komka Péter )

A kihelyezés módja és működési elve szerint több etetőtípus is létezik: ablak-, dróthenger-, dúc-, függő-, garatos önetető és talajetető. Emellett vannak olyan tematikus etetőkertek is, melyekkel a ritkábban látott harkályok, küllők, fakuszok és ökörszemek látogatását lehet gyakoribbá tenni.

Az etetőkre járó madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők közelébe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amiben az odúköltő madárfajok (cinegék, verebek) akár csoportosan is éjszakázni tudnak.

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár több száz kilométerről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért a megkezdett etetést lehetőleg ne hagyjuk abba – írja a szervezet közleményében.


forrás:/hirado.hu/


Hozzászólás kikapcsolva
Nyomtatóbarát változat Hír létrehozása pdf formátumban
2015. okt.
20
  Internetes oldal indult hazánk madárfajairól
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
Elérhetővé tették az interneten Magyarország madárfajainak részletes adatbázisát - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Hazánk nemcsak világviszonylatban élen járó madártani hagyományokkal, de gazdag madárvilággal is rendelkezik.

Az Európában megfigyelt mintegy nyolcszáz madárfaj fele fészkelőként, vonulóként vagy kóborlóként Magyarországon is előkerül, ezek közül legalább kétszáz a lakott területeken is előfordul. Jelenleg 400-410 madárfaj előfordulása bizonyított, ezek közül 397 faj szerepel az új, az MME honlapján indult Magyarország madarai weblapon (http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai).

A felületen minden fajnak külön oldala van, ahol a madárral kapcsolatos általános és speciális ismeretek egyaránt megtalálhatóak és folyamatosan frissülnek. Az MME további tervei között szerepel, hogy a bemutatott állatcsoportokat Magyarország kétéltűivel, hüllőivel, valamint emlőseivel is kibővítse.

kép: Balkáni fakopáncs (szerző: Orbán Zoltán)

Elindították a Csipogó honlapot is (http://www.csipogo.hu). Ennek célja a mindennapi madár- és természetvédelem bemutatása a gyermekek számára.


forrás:/mti/

Hozzászólás kikapcsolva
Nyomtatóbarát változat Hír létrehozása pdf formátumban
2015. okt.
03
  A veszélyeztetett fajok az állatok világnapja fókuszában
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
A kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokra és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) az állatok világnapja alkalmából.



A rákosi vipera végveszélybe kerülhet élőhelyeinek eltűnése miatt (foto: Bajomi Bálint, forrás Greeninfo.hu)

Az élőhelyek, többek közt a kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára. Ezzel párhuzamosan azok a régóta fennálló veszélyek, mint a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek - fogalmaz közleményében a WWF.

A világnap lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az emberi tevékenység természetromboló következményeit és felhívja a figyelmet azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése az emberiség közös döntésein múlik.

Veszélyben van továbbá három tengeri teknős faj a tojásrakó helyek beépítése és az illegális vadászat miatt, a halászati reformok pedig az albatroszok megmentését célozzák, mivel azok szintén gyakori áldozatai a vonóhálóknak.
A szárazföldi állatok közül kevésbé ismert a kritikusan veszélyeztetett amuri leopárd, amely az orosz távol-kelet és Kína határvidékén él, de a tatárantilop létszáma is drasztikusan csökkent a túlvadászat következtében. Egy másik antilopfaj, a tibeti antilop vagy csiru ugyancsak az orvvadászat célpontja, főként rendkívül sűrű prémje miatt.

Magyarországon a rákosi vipera az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állat, amelynek ma már csak a Hanságban és a Kiskunságban ismert néhány kisebb, sérülékeny populációja, összesen alig 500 példány. Végveszélybe kerülésének fő oka az élőhelyeinek eltűnése, átalakítása a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan.

​Kizsákmányoljuk az állatokat

Az állatvédők arra is figyelmeztetnek a világnapon, hogy Magyarországon a házi kedvencekből is sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart, de a gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember.

A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják, az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak és az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat.
A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben kíméletlen: a tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az ember ezt a "minőséget" kapja vissza, mikor az étkezéshez az akciós árú húsokat megveszi.

Még mindig rengeteg az állatkísérlet

Az állatkísérletekben is több tízmillió, Magyarországon több tízezer kísérleti állat kerül felhasználásra, a hadászati, szépészeti, gyógyszeripar termékeinek fejlesztése érdekében. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül a boltokban számos olyan kozmetikum megvásárolható, amelyeket állatokon teszteltek, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.

Az állatok világnapja arra figyelmeztet, hogy az emberiség alakítson ki az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja - írja közleményében a NOÉ Állatotthon.

Országszerte a világnaphoz kapcsolódva számos programot szerveznek, a NOÉ-ban vasárnap egész nap az állatok mellett a környezettudatos szemléletformálásról, a vegetarianizmusról és az erőszakmentes szemléletről és életmódról szólnak majd a programok. Lesznek állatismereti kvízjátékok, akadályversenyek, szabadtéri családi játszópark, kutyás életmódprogramok, bemutatók, beszélgetések és bemutatók a környezettudatos életvitelről is.

forrás:/mti/

Hozzászólás kikapcsolva
Nyomtatóbarát változat Hír létrehozása pdf formátumban
2015. szept.
12
  Valóban kutya lehet a magyar farkas?
Kategória: Állatvédelem - Közzétette: crafty
szerző: Bihari Dániel

Utána jártunk, igaz-e a pletyka, miszerint a hazánkban megjelent farkasok valójában kutyák, a Csehszlovák hadsereg által kitenyésztett "speciális" fajta. Akár kutya is lehetne, de nem az. A feltételezés viszont nem teljesen légből kapott, bár nyilván némi rosszindulattal merült fel épp akkor, amikor ténnyé vált: Magyarország területére visszatért egy csúcsragadozó, a farkas. Kezdjük az elején.

Megszületett a csehszlovák farkaskutya, ma már nemzetközileg elismert fajta.

A Csehszlovák hadsereg az 1950-es években kezdett el egy, a farkas kiváló szaglását, kitartását, ellenállóképességét és vadászösztönét a kutya kezelhetőségével párosító fajta létrehozásával foglalkozni. Farkast kereszteztek német juhásszal, az így megszülető hibridek generációiba pedig rendre ismét farkast “kevertek”.

Farkas és kutya egyben

Az átütő siker viszont elmaradt, mert az így létrehozott egyedek nem voltak se farkasok, se kutyák, nem igazán váltak be katonai és rendőrségi célokra. Időközben megjelent a tenyésztés “polgári szála” is, utoljára 1982-ben került farkasvér a kutyákba, és azóta csak egymással pároztatják őket.

Kétségtelen, hogy külsőleg ez az eb hasonlít leginkább a farkashoz, és tulajdonságaiban is sokat őriz belőle.
Soha nem adja fel teljesen a függetlenségét, kiirthatatlan belőle a vadászösztön, hajlamos a szökésre, keveset ugat. Hihetetlenül kitartó, szenvedélyesen ás, a kan idegen kanokkal meglehetősen domináns, sok szuka pedig évente csak egyszer tüzel. Nem nevezhetjük agresszívnek, de fenyegetés hatására gyorsan és bátran cselekszik.

Csehszlovák farkaskutya:



Ami pedig kutya benne, hogy kötődik a gazdájához, jól tanítható, nem félős, és jól kijön bármilyen emberrel vagy állattal, ha kis kora óta megszokta őket.

A pletyka és az igazság

Nos, a pletyka szerint e kutyák elvadult csoportja megvetette lábát a Kárpátokban, létrehozott egy vad populációt, ami az utóbbi években Magyarország felé terjeszkedett. Jól hangzik, de nem igaz – erősíti meg a 24.hu-nak Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense.
Ismét menjünk vissza a múltba, és jegyezzük meg: tény, hogy a Kárpátok elcsatolásával Magyarország gyakorlatilag elvesztette farkasállományát is, de nincs rá bizonyíték, hogy teljesen eltűnt volna az ország mai területéről. A korabeli vadásznaplók tanúsága szerint egy-egy kóborló egyed gyakran megjelent az északi hegyekben.

Most viszont egészen másról van szó. Szlovákiából a ’80-as évek közepétől megfigyelhető a farkasok fokozatos betelepedése, mára pedig már nem áttévedt állatokról, hanem az Aggteleki-karszton és a Zemplénben megtelepedett, territóriumot kijelölt családról beszélhetünk.

Magyar farkas, Zselyke:



Nehéz megmondani, ez hány farkast jelent, a szakemberek széklet- és vizeletminták, lábnyomok, DNS-vizsgálatok, kameracsapdák, és GPS-adatok felhasználásával próbálja felmérni az állományt. Eddig hét farkast azonosítottak, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyikük folyamatosan fellelhető magyar területen.

Több állat DNS-mintájának ismeretében pedig Szabó Ádám mindenkit megnyugtat: valódi, “fajtiszta” farkasaink vannak. És analógiákra alapozva azért következtetni lehet arra is, vajon hány tagot számlál a magyar falka. Hasonló erdősültségű területen egy család öt-tizenegy egyedet számlál, e felett már szétválnak, új falkát alakítanak.

Legyünk rá büszkék

Félő, hogy többen nem is lesznek, mert ezek a farkasok a háborítatlan, zárt erdőségeket kedvelik, az ország más területein oly mértékű az emberi zavarás, hogy további terjedésük szinte kizárható. A farkas Szlovákiában vadászható faj, ám a nemzeti parkkal szomszédos területen megtiltották elejtését épp azért, hogy Magyarországra visszatérhessen. Ám mindkét országban tetten érhető az orvvadászat, ami egy maroknyi állatról lévén szó igencsak veszélyes a hazai populációra nézve.

Végezetül még csak annyi, hogy félni teljesen felesleges a farkastól. Szabó Ádám is megerősítette, amit egy korábbi cikkünkben is leírtunk: a farkas ösztönösen elkerüli az embert, minden esetben elmenekül előle. Kiváló érzékszerveinek köszönhetően gyakorlatilag lehetetlen megpillantani a vadonban. Ha mégis, az a szakértő szerint egy kitüntetett élethelyzet, élvezzük a látványt és legyünk rá büszkék.


forrás:/24.hu/

Hozzászólás kikapcsolva
Nyomtatóbarát változat Hír létrehozása pdf formátumban
Oldal:  1 [2] 3 ... 64 65 66
Hírkategóriák