2017. jan.
02
  És megvan az év madara is!
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
szerző: pazs

Úgy látszik, a tengelicet többen kedvelik az erdei fülesbagolynál és a házi verébnél.
A tengelic, Magyarország és Európa egyik legszínesebb pintyféléjét választotta egy tavalyi internetes szavazáson Magyarország lakossága az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.


A tengelicet egy 2016. június 28-a és július 27-e között meghirdetett internetes szavazáson választotta a magyar lakosság az idei év madarának – idézi fel az MME hétfői közleménye. A szavazáson a tengelic ellenfele az erdei fülesbagoly és a házi veréb volt, közülük lehetett választani.

A sík- és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költő madár vékony, növényi szálakból álló, szőrrel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként négy-öt tojást rak. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal is kiegészíti. A madáretetők és -itatók rendszeres vendége.

Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is. Közismertségének és közkedveltségének köszönhetően a tengelic a fészkelési időszakban végzett, a természetvédelmi és állatvédelmi törvényt is megsértő fakivágások elleni küzdelem „nagykövet fajának” is tekinthető – áll a közleményben.

A madár települési állományait a lakosság egész éves itatással, téli etetéssel és tavaszi-nyári fészekanyag kihelyezéssel segítheti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot, amelynek célja és küldetése, hogy bemutassa azokat a fajokat vagy madárcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

forrás:/foter.ro/
2016. dec.
23
  Hihetetlen: a kutyák is beleőszülnek az idegeskedésbe
Kategória: Állatvédelem - Közzétette: crafty
Egy friss kutatás szerint házi kedvenceink nagyon hasonlóan reagálnak a stresszre, mint mi.

Az Észak-Illinoisi Egyetem kutatói szerint, gazdáikhoz hasonlóan a kutyák is beleőszülhetnek a stresszbe. A tudósok Peter Borchelt és Temple Gandin etológusokkal közös kísérletükben több mint négyszáz egy-négyéves kutyát vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mitől őszül az állatok bundája.

Több coloradói menhelyre és állatorvosi rendelőbe is ellátogattak, hogy kikérdezzék a gazdákat kedvenceikről, és lefényképezzék a blökiket. A kutyatulajdonosokkal egy részletes kérdőívet is kitöltettek, amelyben az ebek életstílusáról, egészségi állapotáról, viselkedéséről és külsejéről kérdezték őket.

A kérdések között az is szerepel, hogy mutatnak-e "tipikusan ideges" viselkedést, például megrongálják-e a bútorokat, ha egyedül hagyják őket.

A képek és az adatok elemzése során arra jutottak, hogy minél idegesebbnek mutatkozik egy kutya, annál hajlamosabb az őszülésre - függetlenül attól, hogy kis- vagy nagyobb testű, egészséges vagy beteg állatról van-e szó.

A kutatás részletes eredményeit az Applied Animal Behaviour Science című folyóiratban tették közzé.


forrás:/ma.hu/
2016. nov.
14
  Elkezdődött az országos madáretetési szezon
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
Jóval több mint egy évszázada indult el Magyarországon a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma. Az itthon maradó és Eurázsia északi térségeiből telelni hozzánk érkező énekesmadaraknak nagy könnyebbség a madárbarátok által működtetett sok tízezernyi etető.

Az ötvennél is több potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál számunkra nemcsak a kertekben és a parkokban, hanem a belvárosokban és a sokadik emelet magasságában is – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől megszűnésükig, többnyire november közepétől március végéig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ.



Széncinege madáretető közelében. (fotó: Reuters/Shamil Zhumatov)

Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok (csonttollú, fenyőrigó, keresztcsőrű) is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről „tolhat” jelentős madártömegeket maga előtt a Kárpát-medencébe és az etetőkhöz.

A közlemény szerint a téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart stb. keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma. Végül, de nem utolsó sorban nélkülözhetetlen az ivó- és fürdővíz is.
Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni. Ne etessünk kenyérrel, morzsával, mert ez több napig, hétig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat.



Egy nagy fakopáncs (Dendrocopos major) csipegeti a kiakasztott cinkegolyót Salgóbányán 2013. január 3-án. (MTI fotó: Komka Péter )

A kihelyezés módja és működési elve szerint több etetőtípus is létezik: ablak-, dróthenger-, dúc-, függő-, garatos önetető és talajetető. Emellett vannak olyan tematikus etetőkertek is, melyekkel a ritkábban látott harkályok, küllők, fakuszok és ökörszemek látogatását lehet gyakoribbá tenni.

Az etetőkre járó madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők közelébe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amiben az odúköltő madárfajok (cinegék, verebek) akár csoportosan is éjszakázni tudnak.

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár több száz kilométerről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért a megkezdett etetést lehetőleg ne hagyjuk abba – írja a szervezet közleményében.


forrás:/hirado.hu/


2015. okt.
20
  Internetes oldal indult hazánk madárfajairól
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
Elérhetővé tették az interneten Magyarország madárfajainak részletes adatbázisát - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Hazánk nemcsak világviszonylatban élen járó madártani hagyományokkal, de gazdag madárvilággal is rendelkezik.

Az Európában megfigyelt mintegy nyolcszáz madárfaj fele fészkelőként, vonulóként vagy kóborlóként Magyarországon is előkerül, ezek közül legalább kétszáz a lakott területeken is előfordul. Jelenleg 400-410 madárfaj előfordulása bizonyított, ezek közül 397 faj szerepel az új, az MME honlapján indult Magyarország madarai weblapon (http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai).

A felületen minden fajnak külön oldala van, ahol a madárral kapcsolatos általános és speciális ismeretek egyaránt megtalálhatóak és folyamatosan frissülnek. Az MME további tervei között szerepel, hogy a bemutatott állatcsoportokat Magyarország kétéltűivel, hüllőivel, valamint emlőseivel is kibővítse.

kép: Balkáni fakopáncs (szerző: Orbán Zoltán)

Elindították a Csipogó honlapot is (http://www.csipogo.hu). Ennek célja a mindennapi madár- és természetvédelem bemutatása a gyermekek számára.


forrás:/mti/

2015. okt.
03
  A veszélyeztetett fajok az állatok világnapja fókuszában
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: crafty
A kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokra és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) az állatok világnapja alkalmából.



A rákosi vipera végveszélybe kerülhet élőhelyeinek eltűnése miatt (foto: Bajomi Bálint, forrás Greeninfo.hu)

Az élőhelyek, többek közt a kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára. Ezzel párhuzamosan azok a régóta fennálló veszélyek, mint a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek - fogalmaz közleményében a WWF.

A világnap lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az emberi tevékenység természetromboló következményeit és felhívja a figyelmet azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése az emberiség közös döntésein múlik.

Veszélyben van továbbá három tengeri teknős faj a tojásrakó helyek beépítése és az illegális vadászat miatt, a halászati reformok pedig az albatroszok megmentését célozzák, mivel azok szintén gyakori áldozatai a vonóhálóknak.
A szárazföldi állatok közül kevésbé ismert a kritikusan veszélyeztetett amuri leopárd, amely az orosz távol-kelet és Kína határvidékén él, de a tatárantilop létszáma is drasztikusan csökkent a túlvadászat következtében. Egy másik antilopfaj, a tibeti antilop vagy csiru ugyancsak az orvvadászat célpontja, főként rendkívül sűrű prémje miatt.

Magyarországon a rákosi vipera az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állat, amelynek ma már csak a Hanságban és a Kiskunságban ismert néhány kisebb, sérülékeny populációja, összesen alig 500 példány. Végveszélybe kerülésének fő oka az élőhelyeinek eltűnése, átalakítása a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan.

​Kizsákmányoljuk az állatokat

Az állatvédők arra is figyelmeztetnek a világnapon, hogy Magyarországon a házi kedvencekből is sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart, de a gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember.

A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják, az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak és az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat.
A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben kíméletlen: a tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az ember ezt a "minőséget" kapja vissza, mikor az étkezéshez az akciós árú húsokat megveszi.

Még mindig rengeteg az állatkísérlet

Az állatkísérletekben is több tízmillió, Magyarországon több tízezer kísérleti állat kerül felhasználásra, a hadászati, szépészeti, gyógyszeripar termékeinek fejlesztése érdekében. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül a boltokban számos olyan kozmetikum megvásárolható, amelyeket állatokon teszteltek, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.

Az állatok világnapja arra figyelmeztet, hogy az emberiség alakítson ki az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja - írja közleményében a NOÉ Állatotthon.

Országszerte a világnaphoz kapcsolódva számos programot szerveznek, a NOÉ-ban vasárnap egész nap az állatok mellett a környezettudatos szemléletformálásról, a vegetarianizmusról és az erőszakmentes szemléletről és életmódról szólnak majd a programok. Lesznek állatismereti kvízjátékok, akadályversenyek, szabadtéri családi játszópark, kutyás életmódprogramok, bemutatók, beszélgetések és bemutatók a környezettudatos életvitelről is.

forrás:/mti/

Oldal:  1 [2] 3 ... 64 65 66
Hírkategóriák