2010. okt.
21
  Farkasok, határok nélkül...
Kategória: Termeszetvédelem - Közzétette: fidelius
Magyarországon a XX. századra gyakorlatilag eltűnt a farkas, de mára akadnak olyan területek, ahol fel-fel bukkanhat egy-egy példány. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is ilyen hely!
Séta során nem futunk vele össze
Az 1960-as években egyfajta folyamatos farkas jelenlétet feltételeztek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kutatók, hiszen ebben az időben jelentősebb populáció jelent meg a Kárpátok térségében. Fölvéve a kapcsolatot a Nyírség-Szatmár-Bereg Természetvédelmi Tájegységgel próbáltuk megtudni, hogy területünkön vajon ma is találkozhatunk-e farkasokkal.


- Egyértelműen állíthatom, hogy nem – kezdte Szabó Tamás a Naturapark koordinátora – hiszen a farkas, ha csak teheti kerüli az emberek által lakott területeket, s a kutatók is csak a legritkább esetben találkoznak farkasokkal. A szakember elmondta, hogy a kutatók lábnyomokból és a hátrahagyott ürülékből, a préda maradványaiból tudnak farkas jelenlétre gyanakodni, mivel a behívó hang utánzásakor felelni felelnek a farkasok, de nem mutatkoznak meg.

Lónyánál lőtték az utolsót
Szabó Tamás hozzátette – Tudomásom szerint a legutolsó regisztrált farkas-észlelés a hetvenes években volt Lónyánál, ahol ki is lőtték az állatot, s azóta nem beszélhetünk állandó farkas jelenlétről a megyében, mindössze alkalmi előfordulásról Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne tévedne egy-egy kósza egyed át a határon – különösen télen, amikor a vadászterületet amúgy is kiszélesítik -, de az emberek által intenzíven lakott megyénkben nem vernek tanyát.

Aranysakál és hiúz is előfordult már
Annak ellenére, hogy az Északi-Középhegység a farkasok elterjedési területének a peremét jelenti, a kutatók mindössze Aggteleken tudnak egy farkas családról, amelyik huzamosan hol hazánk, hol Szlovákia területén tartózkodik. Természetesen a hazai farkas előfordulásokat nagy mértékben befolyásolja a Kárpátok térségében (Szlovákia, Ukrajna, Románia) élő populáció alakulása.

Szabó Tamás hozzátette, hogy medve előfordulásról beszélni sem érdemes, de Aranysakált már megfigyeltek Tiszabereknél, hiúzt pedig még a nyolcvanas években a Bockereki erdőségben.

forrás:/erdon.ro/
2010. okt.
20
  Miért foltos a leopárd...
Kategória: Környezetvédelem - Közzétette: fidelius
szerzö: Pesthy Gábor

A vadon élő macskafélék közül igen kevésnek csíkos a bundája, a többségé foltos vagy egyszínű. Ennek oka régóta izgatja a kutatókat, de eddig nem sikerült elfogadható magyarázatot találni rá.


A Bristoli Egyetem kutatói 35 vadon élő macskafaj szőrzetének mintázatát vizsgálták meg, hogy magyarázatot találjanak arra, miért alakult ki ennyi gyönyörű és érdekes variáció. Azt tapasztalták, hogy általában a növényzetben gazdag helyeken, fákon élő, rossz megvilágítási körülmények közt aktív macskafélék bundája mintás. A mintázat rendszerint szabálytalan vagy összetett. A megfigyelés arra utal, hogy a mintázatok álcázás céljából alakultak ki az evolúció folyamán. A minták evolúciós történetének elemzéséből kiderült, hogy azok viszonylag gyorsan képesek kialakulni és eltűnni.

A kutatók azt is megmagyarázzák a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent cikkükben, hogy miért gyakori viszonylag a fekete párduc (a párduc vagy leopárd fekete színváltozata), és miért nem fordul elő ilyen színváltozat a gepárdok között. A leopárdok - a gepárdokkal ellentétben - sokféle élőhelyen előfordulnak, és viselkedésmintázatuk is változatos. Mivel a különböző egyedek különféle környezeti "fülkékben" élhetnek, előnyt kovácsolhatnak a nem szokványos színezetből és mintázatból, így ezek stabilan fennmaradhatnak a populációban.

Noha a környezet és a mintázat között egyértelmű összefüggést sikerült kimutatni, akad néhány kivétel. A gepárd például foltos mintát fejlesztett ki vagy tartott meg az evolúció folyamán, annak ellenére, hogy a nyílt élőhelyeket kedveli, ezzel szemben több macskaféle bundája egyszínű, holott jobban szeretnek a dús növényzet közt élni. Ezekre az ellentmondásokra még nem sikerült magyarázatot találni.

A tanulmányból az is kiderül, hogy nagyon kevés macskafélének vannak függőleges csíkok a bundáján. A 35 vizsgált fajból csak a tigrisen van meg állandóan ez a mintázat, és ez a mintázat nem kötődik a füves élőhelyhez, amint azt várható lenne. A jelek szerint azonban a tigrisek színezete igen jó álcát nyújt, ezért továbbra is érthetetlen, miért nem gyakoribbak a függőleges csíkok a macskaféléknél és más emlősöknél.

forrás: /origo/
2010. okt.
18
  Csillag Antal emléktúra 2010
Kategória: Túrák - Közzétette: fidelius
Csillag Antal emléktúra

Bár az idö nem volt kegyes hozzánk október 17-én, de legalább esö nélkul megusztuk az Anti bácsi az EKE elsö elnöke emlékére szervezett emlékturát, melyen részt vett az EKE és a Fidelius tagjainak jelentös része.



Szatmárnémetiböl indultunk és egy órai vonatozás után Avasujvárostól megkezdtük az Avasi dombok bebarangolását, és elgyönyörködtünk az öszi szinek kavalkádjában.
Utunk dombokon, erdökön, réteken keresztül vezetett, bár a panoráma a ködös párás idö miatt nem volt a megszokott, gyönyörü látvány a maramarosi havasokkal , utunk egyáltalán nem volt unalmas, és mindig tartogatott valami érdekességet..



Aztán megérkeztünk, barátunk, Mezei Józsi vendéglátónk szölejébe, és meglátogattuk a kéglijét is, turavezetönk Berkeszi Zsolt pedig megemlékezett Anti bácsi munkásságának jelentöségéröl, majd felolvasta nyiregyházi vendégünk Valika irását aki személyesen is ismerte Anti bácsit az EKE egyik alapitóját és elsö elnökét.
Aztán tüzet raktunk és megsütöttük a hazulról hozott szalonnát, pácolt hust és egyeb finomságokat.

Hogy jobban csússzon a sok sültétel, házigazdánk megkinált a sajátkészitésü háziborával, amelynek igen nagy sikere volt a társaság tagjai között, és ez nagymértékben hozzájárult a résztvevök kedélyállapotának a javulásában, és jól esett elbeszélgetni egymással az éppen aktuális ügyes-bajos dolgainkról.
Az idö azonban gyorsan telt és felcihelödtünk, mert el kellett érnünk a Muzsdaj-tetöröl indulo vonatot.

Ezuton is köszönet a turavezetönknek és a vendéglátónknak a jól megszervezett, és jól sikerült turáért.

még több kép a turáról Katt ide!


2010. okt.
18
  Mi lesz veled, csodabicikli..?
Kategória: Egyéb - Közzétette: fidelius
Szakít a lánccal a magyar Stringbike

Forrás: kirk kapitány /kerékagy/

Olaszországban volt a magyar láncnélküli kerékpár világpremierje. A Schwinn-Csepel a padovai bringavásáron mutatta be a Stringbike-ot, és az azonnal bekerült a világ műszaki sajtójába. A magyar találmány a merevlemez-meghajtók mechanikájától kölcsönözte az alapötletet.
A Schwinn-Csepel menedzsmentje a napokban teljes létszámban kitelepült Padovában. A csepeli kerékpárgyártó cég tíz mintadarabot vitt a magyar fejlesztésű, lánc nélküli Stringbike-ból.

A nemzetközi kerékpár-kiállításon, az Expobicin be is jött a nemzetközi figyelem: számos fontos technológiai és ismeretterjesztő szájt emlékezett meg külön cikkben a magyar találmányról. Írt róla többek között a gizmodo.com, a crunchgear.com és a wired.com is. Több cikkben azt is kiemelték, hogy a magyarok ambiciózus terveket fűznek a géphez, és azt remélik, hogy a Stringbike lehet az az új generációs kerékpár, ami a közeljövőben leváltja a hagyományos, fogaskerekekkel és lánccal hajtott bicikliket.


Abban a szaksajtó is egyetért, hogy akár Európában, akár az Egyesült Államokban népszerű és üzleti siker lehet a teljesen más mechanikán alapuló, de a láncos megoldással versenyképes és legalább olyan tartós szerkezet.
Paróczai Iván, a Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója a kerékagynak azt mondta, komoly érdeklődés vette körül a biciklit, de majd a következő napok mutatják meg, hogy ebből mi válik valóra.
Az újítást a padovai fellépés előtt itthon sem verték nagydobra, a cég hivatalos ismertető anyagát a vásárral egy időben adták ki, pedig a találmány évtizedes csiszolgatás után került a piacra. A láncnélküli meghajtás már a 1990-es évek elején foglalkoztatta a fejlesztőt, Rácz Gábort. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésautomatika tanszékének diákjai már akkor hallhattak az oktató forradalmi elképzeléséről, amivel a számítógépek merevlemez-meghatóiban található elnyűhetetlen mechanikát akarta adaptálni a kerékpárokra. Ez a mechanika a jelek szerint tartós benyomást tett Ráczra és két fejlesztőtársára. Az ötlet egyébként már a tervezés korai szakaszában is élénk érdeklődést váltott ki a kerékpárgyártók körében.

Húrok húzzák

A lánc nélküli kerékpár újításának lényege leegyszerűsítve az, hogy a pedálok fogaskerék helyett egy-egy lengőkar szárán kialakított íves hajtópályát mozgatnak előre-hátra egy gördülő csapágyon át, és a lengőkar egy állandóan feszített állapotban lévő erős műanyag huzallal forgatja a hátsó kereket.
A karok felváltva mozgatják a jobb és a bal oldali drótokat, amelyek egy-egy racsnis dobon tekerednek fel-le, attól függően, hogy a pedál éppen húzza vagy visszaengedi őket.
A sebességváltás a lengőkar és a drót kapcsolódásának pozícióváltásával jön létre.
A tervezők szerint a konstrukciónak számos előnye van az évszázados láncos megoldáshoz képest.

Álló helyzetben és terhelés alatt is lehet sebességet váltani, ami a recsegő és melléváltó fogaskerekes váltók használóinak tényleg érdekes lehet. Ráadásul szinte folyamatosan lehet váltogatni és az igényelt erőkifejtéshez igazítani az áttételt.
Az egész szerkezet tiszta, nincsenek olajos alkatrészek, így nem lesz koszcsík a nadrágszáron.
Érdekes érv az új szerkezet mellett az is, hogy a hátsó kereket gyakorlatilag ugyanúgy, pillanatok alatt ki lehet szerelni, mint az elsőt, mert a hátsó kereket függetlenítették a meghajtást végző drótdoboktól, így könnyebbé válik a tárolás és a szállítás is.A tervezők szerint a szerkezeti elemeknél hosszabb élettartamra lehet számítani, mint a hagyományos alkatrészeknél. A műanyag drót lassabban használódik el, mint a lánc, és összességében – a látszat ellenére – a szerkezet kevesebb alkatrészből áll, mint a bonyolult első-hátsó váltó a rengeteg fogaskerékkel.

A wired.com újságírójának egyetlen félelme a brignával kapcsoaltban az, hogy mi történik, ha a kifeszített huzal menetközben elszabadul, és a lábon csattan.


2010. okt.
16
  Miért izetlen a kaja a repülögépen?
Kategória: Életmód - Közzétette: fidelius
Megoldodott a rejtély, a háttérzaj miatt rossz izü a kaja a repülögépeken

A háttérzajok befolyásolják az ízek érzékelését, ez megmagyarázhatja, hogy miért érezzük oly íztelennek a repülőgépek fedélzetén felszolgált ételeket - állítják brit kutatók, akik vizsgálataikról a Food Quality and Preference című szaklapban számoltak be.

A Manchesteri Egyetem kutatói az önkéntesek egy viszonylag kis csoportját vonták be a vizsgálataikba: 48 személynek szolgálták fel ugyanazt az édes és sós aprósüteményt, miközben a fülhallgatóikon keresztül hol a repülőgép fedélzetén észlelhető háttérzajokat "élvezték", hol a csendet. A résztvevőknek értékelniük kellett, hogy mennyire édesnek, vagy sósnak érzik a süteményt, valamint, azt, hogy mennyire ropogós a nassolnivaló - olvasható a BBC News hírei között.

Magasabb zajszínt mellett a sütemények kevésbé édesnek, vagy sósnak, viszont jóval ropogósabbnak bizonyultak. A vizsgálatok magyarázatot adhatnak a fedélzeti étkek íztelenségére.

"A közvélekedés szerint a légi járatokon felszolgált ételek hagynak maguk után némi kívánnivalót. Meggyőződésem volt viszont, hogy a légiforgalmi vállalatok optimális szolgáltatást igyekeznek nyújtani az utasoknak. Így vetődött fel annak a lehetősége, hogy a háttérzajnak lehet valami köze az ételek íztelenségéhez, holott a felszolgált ételeket erőteljesen fűszerezik"- magyarázta a vizsgálatait Andy Woods, az egyetem kutatója.

Hozzátette: az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) is igen erőteljes ízesítésű ételeket készíttet az asztronauták számára, mivel valamilyen ok, vélhetően a háttérzaj miatt kevésbé érzékelik az ízeket. (mti)


Oldal:  1 2 3 ... 64 [65] 66 67
Hírkategóriák