Elérhetővé tették az interneten Magyarország madárfajainak részletes adatbázisát - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Hazánk nemcsak világviszonylatban élen járó madártani hagyományokkal, de gazdag madárvilággal is rendelkezik.

Az Európában megfigyelt mintegy nyolcszáz madárfaj fele fészkelőként, vonulóként vagy kóborlóként Magyarországon is előkerül, ezek közül legalább kétszáz a lakott területeken is előfordul. Jelenleg 400-410 madárfaj előfordulása bizonyított, ezek közül 397 faj szerepel az új, az MME honlapján indult Magyarország madarai weblapon (http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai).

A felületen minden fajnak külön oldala van, ahol a madárral kapcsolatos általános és speciális ismeretek egyaránt megtalálhatóak és folyamatosan frissülnek. Az MME további tervei között szerepel, hogy a bemutatott állatcsoportokat Magyarország kétéltűivel, hüllőivel, valamint emlőseivel is kibővítse.

kép: Balkáni fakopáncs (szerző: Orbán Zoltán)

Elindították a Csipogó honlapot is (http://www.csipogo.hu). Ennek célja a mindennapi madár- és természetvédelem bemutatása a gyermekek számára.


forrás:/mti/

A kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokra és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) az állatok világnapja alkalmából.




Az élőhelyek, többek közt a kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára. Ezzel párhuzamosan azok a régóta fennálló veszélyek, mint a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek - fogalmaz közleményében a WWF.

A világnap lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az emberi tevékenység természetromboló következményeit és felhívja a figyelmet azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése az emberiség közös döntésein múlik.

Veszélyben van továbbá három tengeri teknős faj a tojásrakó helyek beépítése és az illegális vadászat miatt, a halászati reformok pedig az albatroszok megmentését célozzák, mivel azok szintén gyakori áldozatai a vonóhálóknak.
A szárazföldi állatok közül kevésbé ismert a kritikusan veszélyeztetett amuri leopárd, amely az orosz távol-kelet és Kína határvidékén él, de a tatárantilop létszáma is drasztikusan csökkent a túlvadászat következtében. Egy másik antilopfaj, a tibeti antilop vagy csiru ugyancsak az orvvadászat célpontja, főként rendkívül sűrű prémje miatt.

Magyarországon a rákosi vipera az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állat, amelynek ma már csak a Hanságban és a Kiskunságban ismert néhány kisebb, sérülékeny populációja, összesen alig 500 példány. Végveszélybe kerülésének fő oka az élőhelyeinek eltűnése, átalakítása a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan.

​Kizsákmányoljuk az állatokat

Az állatvédők arra is figyelmeztetnek a világnapon, hogy Magyarországon a házi kedvencekből is sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart, de a gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember.

A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják, az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak és az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat.
A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben kíméletlen: a tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az ember ezt a "minőséget" kapja vissza, mikor az étkezéshez az akciós árú húsokat megveszi.

Még mindig rengeteg az állatkísérlet

Az állatkísérletekben is több tízmillió, Magyarországon több tízezer kísérleti állat kerül felhasználásra, a hadászati, szépészeti, gyógyszeripar termékeinek fejlesztése érdekében. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül a boltokban számos olyan kozmetikum megvásárolható, amelyeket állatokon teszteltek, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.

Az állatok világnapja arra figyelmeztet, hogy az emberiség alakítson ki az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja - írja közleményében a NOÉ Állatotthon.

Országszerte a világnaphoz kapcsolódva számos programot szerveznek, a NOÉ-ban vasárnap egész nap az állatok mellett a környezettudatos szemléletformálásról, a vegetarianizmusról és az erőszakmentes szemléletről és életmódról szólnak majd a programok. Lesznek állatismereti kvízjátékok, akadályversenyek, szabadtéri családi játszópark, kutyás életmódprogramok, bemutatók, beszélgetések és bemutatók a környezettudatos életvitelről is.

forrás:/mti/

szerző: Bihari Dániel

Utána jártunk, igaz-e a pletyka, miszerint a hazánkban megjelent farkasok valójában kutyák, a Csehszlovák hadsereg által kitenyésztett "speciális" fajta. Akár kutya is lehetne, de nem az. A feltételezés viszont nem teljesen légből kapott, bár nyilván némi rosszindulattal merült fel épp akkor, amikor ténnyé vált: Magyarország területére visszatért egy csúcsragadozó, a farkas. Kezdjük az elején.

Megszületett a csehszlovák farkaskutya, ma már nemzetközileg elismert fajta.

A Csehszlovák hadsereg az 1950-es években kezdett el egy, a farkas kiváló szaglását, kitartását, ellenállóképességét és vadászösztönét a kutya kezelhetőségével párosító fajta létrehozásával foglalkozni. Farkast kereszteztek német juhásszal, az így megszülető hibridek generációiba pedig rendre ismét farkast “kevertek”.

Farkas és kutya egyben

Az átütő siker viszont elmaradt, mert az így létrehozott egyedek nem voltak se farkasok, se kutyák, nem igazán váltak be katonai és rendőrségi célokra. Időközben megjelent a tenyésztés “polgári szála” is, utoljára 1982-ben került farkasvér a kutyákba, és azóta csak egymással pároztatják őket.

Kétségtelen, hogy külsőleg ez az eb hasonlít leginkább a farkashoz, és tulajdonságaiban is sokat őriz belőle.
Soha nem adja fel teljesen a függetlenségét, kiirthatatlan belőle a vadászösztön, hajlamos a szökésre, keveset ugat. Hihetetlenül kitartó, szenvedélyesen ás, a kan idegen kanokkal meglehetősen domináns, sok szuka pedig évente csak egyszer tüzel. Nem nevezhetjük agresszívnek, de fenyegetés hatására gyorsan és bátran cselekszik.

Csehszlovák farkaskutya:



Ami pedig kutya benne, hogy kötődik a gazdájához, jól tanítható, nem félős, és jól kijön bármilyen emberrel vagy állattal, ha kis kora óta megszokta őket.

A pletyka és az igazság

Nos, a pletyka szerint e kutyák elvadult csoportja megvetette lábát a Kárpátokban, létrehozott egy vad populációt, ami az utóbbi években Magyarország felé terjeszkedett. Jól hangzik, de nem igaz – erősíti meg a 24.hu-nak Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense.
Ismét menjünk vissza a múltba, és jegyezzük meg: tény, hogy a Kárpátok elcsatolásával Magyarország gyakorlatilag elvesztette farkasállományát is, de nincs rá bizonyíték, hogy teljesen eltűnt volna az ország mai területéről. A korabeli vadásznaplók tanúsága szerint egy-egy kóborló egyed gyakran megjelent az északi hegyekben.

Most viszont egészen másról van szó. Szlovákiából a ’80-as évek közepétől megfigyelhető a farkasok fokozatos betelepedése, mára pedig már nem áttévedt állatokról, hanem az Aggteleki-karszton és a Zemplénben megtelepedett, territóriumot kijelölt családról beszélhetünk.

Magyar farkas, Zselyke:



Nehéz megmondani, ez hány farkast jelent, a szakemberek széklet- és vizeletminták, lábnyomok, DNS-vizsgálatok, kameracsapdák, és GPS-adatok felhasználásával próbálja felmérni az állományt. Eddig hét farkast azonosítottak, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyikük folyamatosan fellelhető magyar területen.

Több állat DNS-mintájának ismeretében pedig Szabó Ádám mindenkit megnyugtat: valódi, “fajtiszta” farkasaink vannak. És analógiákra alapozva azért következtetni lehet arra is, vajon hány tagot számlál a magyar falka. Hasonló erdősültségű területen egy család öt-tizenegy egyedet számlál, e felett már szétválnak, új falkát alakítanak.

Legyünk rá büszkék

Félő, hogy többen nem is lesznek, mert ezek a farkasok a háborítatlan, zárt erdőségeket kedvelik, az ország más területein oly mértékű az emberi zavarás, hogy további terjedésük szinte kizárható. A farkas Szlovákiában vadászható faj, ám a nemzeti parkkal szomszédos területen megtiltották elejtését épp azért, hogy Magyarországra visszatérhessen. Ám mindkét országban tetten érhető az orvvadászat, ami egy maroknyi állatról lévén szó igencsak veszélyes a hazai populációra nézve.

Végezetül még csak annyi, hogy félni teljesen felesleges a farkastól. Szabó Ádám is megerősítette, amit egy korábbi cikkünkben is leírtunk: a farkas ösztönösen elkerüli az embert, minden esetben elmenekül előle. Kiváló érzékszerveinek köszönhetően gyakorlatilag lehetetlen megpillantani a vadonban. Ha mégis, az a szakértő szerint egy kitüntetett élethelyzet, élvezzük a látványt és legyünk rá büszkék.


forrás:/24.hu/

Az egyedülálló applikáció elveszett kutyák megtalálásában, új eb örökbefogadásában, kutyabarát szállás és étterem keresésében és mostantól kutya-elsősegélynyújtásban is azonnali segítséget nyújt.



Kutya-elsősegélynyújtásban segítő telefonos applikációt mutatott be a Vigyél Haza kutyakereső alkalmazás a Vigyél Haza Alapítvány és a Telenor együttműködésében szerdán.

Az egyedülálló applikáció elveszett kutyák megtalálásában, új eb örökbefogadásában, kutyabarát szállás és étterem keresésében és mostantól kutya-elsősegélynyújtásban is azonnali segítséget nyújt.
Az alkalmazás a kutya-elsősegélyről szóló oktatóanyaggal egészült ki, ami alapján a gazdik azonnali segítséget nyújthatnak bajbajutott vagy sérült állatoknak - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t. Az alkalmazás szerdától tölthető le.

A Vigyél Haza kutyakereső alkalmazás két évvel ezelőtt mutatkozott be. Eddig 4711 felelős gazdi töltötte fel a rendszerbe saját kutyáját, hogy ha az netán elkóborolna, azonnal értesíthesse erről a közelben tartózkodókat. Több száz olyan házi kedvencet regisztráltak, amelyeket kóborolni láttak valahol a közelmúltban, valamint amelyeket megtalálójuk átmenetileg befogadott.

Az applikáció az örökbeadást is segíti: máig összesen 32 menhely, állatvédő szervezet regisztrálta jelenleg 1010 gazdira váró ebét.

forrás:/mti/

szerző: Baba


Nem is gondolnánk, hogy az áruházakban található gyümölcsökön a csillogást vegyi anyagoknak vagy vegyi anyagok kombinációjának köszönhetjük. Mivel a gyümölcsöknek igen hosszú utat kell megtenniük ezért gombaölő szerekkel permetezik be őket.



A vegyi anyagok elsősorban negatív bőrreakciókat váltanak ki, bár nincsenek kielégítő tanulmányok, hogy milyen hatással bírnak az emberi szervezetre. Egérkísérletekben bizonyos vegyi anyagok vesekárosodást, vagy jóindulatú szövetfelszaporodást idéztek elő, ami a rák megelőző állapota, illetve károsították a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét. Hogyan kerülhetjük el a vegyszereket a déli gyümölcsökben?

Citrusok héja – mielőtt belereszelnéd a süteménybe
A déligyümölcsökkel nem csak sok vitaminhoz jutunk, de héjuk elfogyasztása esetén veszélyes vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. A biotermék-vásárlástól eltekintve teljes mértékben nem, legfeljebb csak részben védhetjük ki ezeket.

A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye.

Cikkünkben körbejárjuk, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket – különös tekintettel a leginkább érintett héjat – fogyasztjuk.

Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében? Milyen veszélyes anyagokról van szó?

A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).
Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt – főleg a kumulatív – hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Egy 2001-es japán tanulmányszerzői azt találták, hogy a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszer-adalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.

Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.

Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l’Environnement (Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság) egy 2004-es jelentésében „a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.

A képet bonyolítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.

Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?
Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, italba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére – egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt – a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.

Szennyezett vagy sem?
Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölőszerekről a vevőt tájékoztatni kell. Ennek előnyét persze legkönnyebben akkor élvezhetjük, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy elég lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.
Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszer-adalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E számmal. Egy 2003-as EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédő szerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszer-adalékként és E számmal tüntetik fel őket.

Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédő szerek kategóriájába sorolható, és E számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek. Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, hogy tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani.

Mielőtt azonban illúzióink lennének, hogy egykönnyen találunk kezeletlen déligyümölcsöt, álljon itt néhány adat egy 2005-ös hivatalos kormányzati jelentésből az Egyesült Királyságból.
A Government Pesticides Residue Comittee (növényvédőszer-maradványokat vizsgáló kormánybizottság) minden vizsgált narancsban talált szermaradványokat.

Ezek mennyisége az esetek több mint egyharmadában túllépte az EU és az Egyesült Királyság által engedélyezett határértékeket. Az imazalil esetében például a minták 79%-áról állapították meg ez utóbbit.

Nálunk se jobb a helyzet, ugyanis pár évvel később az összes Magyarországon vizsgált citromban és grapefruitban találtak szermaradványt. Valószínűleg mára sem javult a helyzet…
Ennek ellenére a bizottság által kibocsátott állásfoglalás szerint nem kell aggódni az esetleges negatív egészségügyi hatások miatt. A PAN (Pesticide Action Network) nevű szervezet erre azzal a figyelmeztetéssel válaszolt, miszerint a kormányzati álláspont mögött az a nyilvánvaló feltevés áll, hogy az emberek nem fogyasztják el a narancsok héját, amelyben a mérgező vegyszerek nagy része felhalmozódik.

Mit tehetünk?
• Vásároljunk bio terméket! A legkézenfekvőbb megoldás. „Mindössze” annyi vele a probléma, hogy bio déligyümölcsöket általában nehéz és költséges beszerezni, hiszen épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt elég kényes a minőségmegőrzésük.

• Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Akár citrusról, akár banánról legyen tehát szó, bármilyen furán hangzik is, evés előtt mossuk meg jó alaposan a gyümölcsöt, majd a kezünket is! Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol 50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással.

Külföldön kaphatóak kifejezetten zöldség- és gyümölcsmosásra kifejlesztett lemosószerek. Ezek hiányában megteszi a következő házi praktika is: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.

• Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!

• És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne együk meg a héjat!

forrás:/antalvali.com/