2012. ápr.
28
  Miért védett növény a hóvirág?
Kategória: Környezetvédelem - Közzétette: e107
szerzö:Baba

Mikor január közepén feltűnnek a kapotnyak-levelekbe burkolt hóvirág-csokrokat kínáló utcai árusok, még tavaszváró mosolyt csikarnak ki tőlünk, de a márciusi dömping már bosszantó és elkeserítő. Ha csak a március 8-án eladott vagy eladatlanul elhervadt virágokat tennénk egymás mellé eredeti élőhelyükön, akkor egy egész városnyi fehér takaróként pompáznának.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) hazánkban őshonos, nem ritka és nem is túl érzékeny erdei faj. Gyertyános-tölgyesek, bükkösök és folyómenti ligeterdeink jól ismert, kora tavaszi hagymás növénye. Széles elterjedésű, közép-európai, szubmediterrán flóraelem, Romániában Dobrudzsán kívül mindenhol megtalálható. Hazánkban él két másik hóvirág faj is: a Galanthus plicatus kizárólag Tulcea megyében fordul elő, míg a Galanthus elwesii-vel a délkeleti országrészben találkozhatunk, meglehetősen ritkán.

A kikeleti hóvirág az Európai Unió területén védett fajnak számít, megannyi természetvédelmi jogszabály és egyezmény listázza.

Védettségének oka az, hogy kereskedelmi célú gyűjtése ipari méreteket öltött, mely több ország állományának létét veszélyezteti.

A 2–3 napig élő, műanyag-pohárban tartott, vizuális élvezetet nem nyújtó csokrocska megvételével egy nagyméretű illegális kitermelő és értékesítő hálózatot tartunk fenn, melynek a levét, mint mindig, a természet issza meg. Maradi kulturális szokásaink oltárán több millió apró növénykét áldozunk fel évente, és ez az oktalan szenvedélyünk kis tavaszi kedvencünk kihalásához vezethet.
Biológiailag megközelítve: azzal, hogy a növények virágát szedik le, meggátolják életciklusának beteljesedését, így a növény nem tud szaporodni. A gyors és tömeges virággyűjtés nem kíméli a növények hagymáját sem, így az amúgy évelő növény nem tud újrahajtani. Elég könnyű összerakni a képet: tavaly sokat elpusztítottunk, idén is több millió szálat szedünk le, jövőre mennyi marad? Egy másik probléma, hogy mindig a magas és szép virágokat válogatják ki, ezáltal megváltozik a populációk összetétele, apró, gyenge egyedek élik csak túl a begyűjtést, és a következő generációk egyedei is egyre apróbbak és csökkent életképességűek lesznek. A gyűjtőakciók az erdők más fajaira is borzalmasan hatnak, megbolygatják az éppen ébredő közösség csírázó, bújó, erőt gyűjtő tagjait, letaposva vagy kiforgatva azokat a talajból.

A fajt védő jogszabályok a túlhasznosításból eredő gondokat elmelik ki, és eszerint sorolják be a fajt a védelmi listákba. Romániában a 57/2007-es Sürgősségi Kormányrendelet 5A melléklete tartalmazza a hóvirágot, mint közösségi szempontból fokozott figyelmet igénylő fajt. Emellé sorakozik az Európai Közösség 92/43-as Élőhelyvédelmi Irányelvének (Habitat Directive) 5. melléklete a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatfajok védelméről.

Ezen elfogadott rendeletek értelmében a faj vadon történő begyűjtését, valamint hasznosítását szabályozni szükséges és különleges kezelési intézkedéseket kell foganatosítani védelmük érdekében.

A CITES – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről – tiltja a hóvirág országok közötti kereskedelmét, mert úgy ítéltetett meg, hogy bár jelenleg kipusztulással nem fenyegetett a faj, de nemzetközi kereskedelmét szabályozni kell ahhoz, hogy a vadon élő állományok ne kerüljenek kritikus helyzetbe.

A hóvirág esetén nem egy természetvédelmi területet kell kijelölni és ezt kezelni a faj megőrzése érdekében, és nem mesterséges szaporítási terveket kell kidolgoznunk, hanem szigorúbb törvényi védelmet kell életbe léptetni, ahogy nyugati szomszédaink már megtették: 10.000 forintos eszmei értékkel fokozottan védett fajnak nyilvánították a hóvirágot. Ha az utcai árus nem tudja igazolni, hogy az árult hóvirág kertészetből származik, akkor szálanként ki kell fizetnie az illető faj eszmei értékét. Riasztó, de hatásos. Szemléletváltásról, hozzáállásról is érdemes lenne szót ejtenünk, mint sok más probléma esetén, sürgősen és hatékonyan. A CITES jelmondata szerint éljünk: „Ne vedd, védd!”
A szerző a Román Madártani Egyesület és a BBTE botanikusa


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz